Késlelteti a járvány az osztatlan közös földtulajdon rendezését

Várniuk kell a hatósági eljárás megindításával azoknak a földtulajdonosoknak, akiknek osztatlan közös földterületben van tulajdonrészük, és a birtokviszonyokat megosztással kívánják rendezni. A késés nem vonatkozik azokra, akik bekebelezéssel jutnának hozzá az érintett területhez, ők januártól már kezdeményezhetik a hivatali eljárást.

mezőgazdaság, traktor, tanya, föld

Januártól lépett életbe az osztatlan közös földtulajdon felszámolását, illetve az ehhez kapcsolódó földhivatali nyilvántartás rendezését célzó törvény.

A több millió hektárt érintő birtokviszony-rendezés során az osztatlan közös tulajdon felszámolása egyrészt a terület egyezség szerinti megosztásával érhető el, másrészt úgy, hogy az értékbecslést követően egyetlen tulajdonos – elsősorban a földet művelő – sajátítja ki a többiek tulajdonjogát.

A bekebelezéshez kapcsolódó hatósági eljárást már év eleje óta kérelmezhetik az érintettek. A földhivatalokban szintén januártól kezdődhetett el az ingatlan-nyilvántartás rendezésével kapcsolatos munka.

Egyelőre várniuk kell azoknak a földtulajdonosoknak, akik tulajdoni hányaduktól az érintett terület egyezségen alapuló megosztásával szabadulnának

– hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az eljárásokat a törvény szerint februártól lehetett volna megindítani, ám a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítása miatt megosztás iránti kérelem egyelőre nem nyújtható be a földhivatalokhoz.

Sokaknak van földje, de kevesen tudnak róla

A törvényi szabályozással a kormány célja elsősorban az, hogy az osztatlan közös területeket úgy számolja fel, hogy a tulajdonosok megegyeznek, és az egyezség alapján alakuljanak ki az új birtokviszonyok.

Egyelőre azok kérhetik az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, akik bekebelezéssel jutnának hozzá a többi tulajdoni hányadhoz
Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert

Az osztatlan területek megosztása ugyanakkor nem könnyű feladat úgy, hogy az összes tulajdonos akarata érvényesüljön.

Nehézséget okoz egyrészt az, hogy a hiányos ingatlan-nyilvántartás miatt sok tulajdonos beazonosíthatatlan. Másrészt az érintettek jelentős része nincs tisztában azzal, hogy hol található az a föld, amelyben tulajdonrésze van, mekkora területről van szó, illetve sokan azt sem tudják, hogy egyáltalán van a tulajdonukban földterület.

Szintén nehézség, hogy az osztatlan földek tulajdonosai a megosztás során csak a törvényben meghatározott területi minimum figyelembevételével hozhatnak létre önálló birtokokat.

Apró parcellából nem lesz önálló birtok

A közös földterület megosztásával ezért

csak művelésre alkalmas méretű új birtokok kialakítására van lehetőség. Akinek nem jutna a feltételek szerinti ekkora földrészlet, a tulajdona ellenértékére jogosult.

A megosztással megszüntetendő osztatlan terület tulajdonosainak fele plusz egy fő döntése elegendő a rendezetlen viszonyok felszámolásához. Az eljárás során a kisebbségi tulajdonnal rendelkezők érdekei sem sérülhetnek: minden érintettet értesíteni kell az eljárás megindításáról, és minden esetben kötelező az értékbecslés.

Nem jöhetnek létre művelésre alkalmatlan, kis méretű önálló birtokok, de az érintett tulajdonosok jogosultak területük ellenértékére
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A művelésre alkalmas birtokméretnél kisebb területek sem maradhatnak közös tulajdonban, azok megváltását vállalnia kell valamelyik tulajdonostársnak az értékbecslési áron, vagy egyéni megállapodás szerint.

Milliók szabadulhatnak meg a harmincéves tehertől

Az osztatlan közös tulajdon óriási hátrányt jelent, mivel a rendezetlen és átláthatatlan birtok- és tulajdoni viszonyok miatt a pályázatokhoz, a támogatásokhoz vagy akár a bankkölcsönökhöz a területet ténylegesen művelők alig tudnak hozzáférni, emellett korlátozott a fejlesztések és egyéb beruházások mozgástere.

Hatalmas területet, hozzávetőleg két és fél millió hektárt érint az osztatlan közös földek problémája. Akár 3–3,5 millióan érintettek úgy, hogy sok tulajdonos kiléte a hiányos nyilvántartás miatt ismeretlen, az elérhetőségét nem lehet kideríteni, vagy vélhetően már nem él.

Az elmúlt harminc évben ezektől a területektől azok sem tudtak megszabadulni, akik örökléssel vagy más módon váltak tulajdonossá, ám a földdel járó kötelezettségeket ennek ellenére is viselniük kellett.

Az osztatlan közös földterületek a rendszerváltást követően jöttek létre. Tulajdonjoghoz kárpótlási jeggyel, területhez az állami földek privatizálásából lehetett hozzájutni. Az érintettek évekig nem adhatták el tulajdonukat, és a területeket a mezőgazdasági művelés alól sem lehetett kivonni.