Szokatlan veszélyek jelentek meg a virtuális térben

Szinte egyik napról a másikra képesek reagálni a kiberbűnözők a világ aktuális eseményeire, változásaira, és pillanatok alatt felismerik, hogyan húzhatnak hasznot azokból. Ha pedig éppen nincs apropó, akkor előkapják a már jól bevált módszereket.

Előre tervezhetjük, hol érdemes sorszámot kérni Fotó: Kurucz Árpád

Az elmúlt hónapokban számos átverésre szakosodott banda a koronavírus-járványból próbált hasznot húzni. A bűnözők általában vagy az egészségügyi hatóságok tagjainak adták ki magukat, vagy olyan védőfelszereléseket kínáltak eladásra, amelyekből éppen hiány volt – idézik fel az ESET kiberbiztonsági szakértői a manapság jellemző módszereket.

Tavaly márciusban például olyan átverést azonosítottak Magyarországon, amelynek során a csalók arcmaszkokat kínáló hamis webshopokkal, illetve kéretlen levelekkel támadták a felhasználókat.

Jellemző manapság, hogy a vakcinával kapcsolatban próbálják rászedni a fogyasztókat Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

2021-ben a legújabb átverések már inkább a vakcinával kapcsolatosak, a bűnözők kéretlen üzeneteikben a személyes adatok és banki azonosítók megadása után a várakozási listán való előrébb jutást, vagy akár felár ellenében azonnali oltóanyagot ígérnek.

A csalások, átverések legtöbbször azonban aktualitástól függetlenül, folyamatosan jelen vannak. Nem kapcsolódnak kiugró eseményekhez, éppen ezért veszélyesek.

vásárláskor a leggyakoribb

A gyanútlan áldozatok csőbe húzásának egyik leggyakoribb módja az online vásárlásokkal kapcsolatos. A csalók gyakran hoznak létre hamis weboldalakat, ahol nevetségesen alacsony áron kínálják híres márkák luxustermékeit. Ha egy ilyen weboldalról rendelünk valamit, az általában meg sem érkezik, vagy ha mégis, az biztosan egy silány minőségű hamisítvány lesz. Sőt még rosszabbul járhatunk, ha a rendelés során megadtuk a hitelkártyaadatainkat is, hiszen a csalók azokkal bármikor visszaélhetnek.

Aukción vagy pénzöszvérrel

A hamisítók másik kedvelt taktikája az aukciós átverés. Ebben az esetben egy nem létező terméket bocsátanak aukcióra vagy lemásolják egy valóban eladásra kínált tárgy hirdetését. Az aukciót megnyerő vevő persze sosem kapja meg a kifizetett terméket.

A home office-ban dolgozókra vagy az online társkereső platformokat használókra jelenthetnek veszélyt az úgynevezett „money mule”, azaz pénzöszvérátverések különböző formái. A bűnözők célja valamely tiltott tevékenységből származó pénzt mozgatni, amelyet nem lehet nyomon követni.

Ez valójában új pénzmosási technika, amelynek során

a bűnözők a bankkal való kapcsolatfelvételt iktatják ki, és egy harmadik személy, a pénzöszvér közreműködésével bújtatják a pénzüket.

A kiszemelt áldozatnak pénzt vagy csekket küldenek, és megkérik, hogy azt továbbítsa valaki másnak. Ilyenkor a hamis csekk visszapattanhat, a bank pedig kérheti, hogy a küldő fizesse azt vissza, de az áldozatnak komoly jogi problémái is adódhatnak.

Lottós csalás, hamis hatósági levél

Ugyancsak veszélyesek lehetnek azok a lottó- és más nyereménycsalások, amikor a potenciális áldozatnak kéretlen e-mailben, telefonon vagy SMS-ben azt állítják, hogy nagyobb összeget vagy valamilyen luxusnyereményt nyert. Ám ehhez először valamennyit be kell fizetni, amely fedezi az ahhoz kapcsolódó költségeket.

Mivel a nyereményjáték nem létezik, az áldozat soha nem kapja meg az ígért nyereményét, a befizetést viszont elbukja.

Vigyázni kell, mert hivatalosnak látszó megkeresésekkel is felültethetnek a kiberbűnözők Fotó: Kurucz Árpád

Külön kategóriába tartoznak az adóbevallási időszakok környékén megsokasodó visszaélési próbálkozások. Ilyenkor a kiberbűnözők gyakran

a helyi adóhatóság nevében adathalász e-maileket küldenek, amelyekkel személyes és pénzügyi információkat próbálnak kicsalni az áldozataiktól.

A csalók azt állítják, a kiszemelt áldozat hibát követett el az adóbevallása benyújtásakor, vagy ráijesztenek a címzettre, hogy lejárt adószámlája van, és bírságot kell fizetnie, ha nem a leírtak szerint cselekszik.

A befektetőket sem kímélik

Végül, de nem utolsósorban bárkit és bármikor elérhetnek befektetési csalások, amelyek során a csalók gyors megtérülést vagy bizalmas tippeket ígérnek.

Az egyik legismertebb közülük az úgynevezett

Ponzi-rendszer, amely egyfajta piramisjáték, ahol a korábbi befektetőket az újonnan érkezett befektetők pénzéből fizetik ki, egészen a rendszer összeomlásáig.

Alkalmasint kis cégek részvényeiről szóló hamis hírek közlésével is próbálkozhatnak a csalók, ugyancsak gyors meggazdagodást helyezve kilátásba.