Átkos költségvetési örökség

A kormány által benyújtott formában, egyetlen módosító indítványt sem elfogadva a román parlament megszavazta a ­2021-es állami költségvetési törvényt. A kormánykoalíció tagjaként az RMDSZ „egészségesebb” közpénzügyek reményében szavazott igennel.

Reformokat ígért Florin Cîțu miniszterelnök Fotó: DANIEL MIHAILESCU Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

Az állami szektor „minden zugára” kiterjedő reformot ígért, ugyanakkor megerősítette Románia európai és euroatlanti elkötelezettségét Florin Cîțu miniszterelnök a parlamenti beszédében. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint kiegyensúlyozott költségvetés-tervezet készült, amely a közberuházásokra és az európai uniós alapok lehívására összpontosít.

Az idei állami költségvetést 173,7 milliárd lej (35,5 milliárd euró; 1 euró: 4,87 lej) összegű bevételre számítják ki, 326,407 milliárd lej kötelezettségvállalási hitellel és 261,05 milliárd lej költségvetési hitellel, a tervezett ­hiány pedig 87,349 milliárd lej.

Konszolidált szinten a becsült államháztartási hiány a bruttó hazai termék 7,16 százaléka, amennyiben a bevétel a GDP 32,67 százalékát teszi ki (364,907 milliárd lej), a kiadások pedig a GDP 39,84 százalékát (444,907 milliárd lej). A 2021-es állami költségvetés tervezete 4,31 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

A 2021-es társadalombiztosítási költségvetés keretében 90,08 milliárd lej lesz az állami nyugdíjrendszer bevétele, ez megegyezik a kiadásokkal. A költségvetés kidolgozásakor a következő mutatókat vették figyelembe: a nyugdíjpont értéke 1442 lej; a bruttó átlagfizetés 5380 lej; a ­munkanélküliek száma 2021 végére várhatóan eléri a 310 ezret; a munkanélküliségi ráta 2021 végére várhatóan eléri a 3,6 százalékot (2020 végén ez az arány 3,5 százalék volt). Az idén a bruttó hazai termék 8,4 százalékát fordítják az állami nyugdíjrendszerre, valamint a munkanélküliségi biztosítások rendszerére.

Reformokat ígért Florin Cîțu miniszterelnök
Fotó: AFP/Daniel Mihailescu

A Krónika című napilapnak nyilatkozó Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának egyetemi adjunktusa szerint jó hír, kedvező folyamat kezdete lehet, hogy beruházásokra a GDP 5, 5 százalékát különítették el, míg a tavalyi szám 5,1 százalék volt. A százalékarányos növekedés ugyan nem tűnik jelentősnek, ám a beruházás, az infrastrukturális fejlesztések – például autópálya-építések – jelentik a stabil növekedés zálogát; minden állami beruházás megalapozza a növekedést, a külföldi működőtőke beáramlását, ami fenntartható növekedést tesz lehetővé.

A szakember szerint rossz hír, hogy az elmúlt évek strukturális egyensúlytalanságai öröklődtek az idei költségvetésbe is, az elmúlt évek erős jövedelempolitikája változatlanul növekvő költségtételt jelent. Már 2019-ben 4,3 százalékos volt a költségvetési hiány, ami 2020-ban valószínűleg elérte a tíz százalékot. Az idei költségvetésben 7,16 százalékos hiánnyal számolnak.

„Ez csak akkor nem jelentene gondot, ha válságkezelő, válságtompító intézkedések következményeként alakulna így, ám a szerkezeti aránytalanságok miatt a deficit akkor is magas lenne Romániában, ha nincs válság” – fejtette ki a Krónikának Rácz Béla Gergely.

Az államháztartás idén 364,9 milliárd lej bevétellel számol, a közalkalmazottak fizetésére 110 milliárd lejt szánnak, a szociális kiadások – nyugdíjak, segélyek – összege 143 milliárd lejre rúg. Azaz a költségvetés bevételének hetven százaléka várhatóan elmegy személyi és szociális kiadásokra, a fennmaradó harminc százalékból kell működtetni az állami intézményeket, az egészségügyet, az oktatást, illetve ebből kell juttatni a beruházásokra is. Az állami intézményekben szinte ugyanannyian dolgoznak, mint 1990-ben, miközben a feladatok egy részét automatizálni, digitalizálni lehetett vagy lehetne. Az ország népessége pedig csökkent. Ilyen körülmények között egyre nehezebben indokolható a közalkalmazottak magas száma, nem beszélve arról, hogy az állami alkalmazottak fizetése több mint negyven százalékkal magasabb a magánszektorban tevékenykedőkénél.