Érezzük az ázsiai turisták hiányát

Nagy felfutás előtt állhat a hazai turizmus a következő időszakban, kiváltképp, ha a járvány miatti válságban súlyosan megroggyant ágazatot a korábbi tapasztalatok és az új lehetőségek együttesének optimális ötvözetével sikerül fejleszteni – állítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Novoszáth Péter szerint nem tűr halasztást a légi közlekedés hatékony fejlesztése.

Ferihegyi Repülőtér és Turizmus. 20210125 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

– Érdemes a gazdaság újraindításának előkészületeit már a főbb fejlesztési irányok mentén végezni – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki szerint turizmusunk jövője szempontjából egyrészt kiemelt fontosságú lehet a Kínából, illetve a tengerentúlról, az USA-ból, Kanadából és Ausztráliából érkező turisták számának növelése, másrészt az úgynevezett „második otthon turizmus”, azaz a magántulajdonú turisztikai szálláshelyek szolgáltatásainak felfuttatása lehet Novoszáth Péter közgazdász szerint meghatározó.

A szakértő úgy véli, ehhez már most meg kell kezdeni olyan fejlesztési tervek, stratégiák, projektek kidolgozását, amelyek új pályára állíthatják a légi közlekedés és a turizmus kapcsolatát Magyarországon, miközben kiemelt hangsúlyt kell fektetni a turizmusba korábban gazdagon áramló közvetlen külföldi beruházásokra.

Egy éve eltűntek a külföldiek Budapest utcáiról, hiányukat azóta is elszenvedi a vendéglátóipar Fotó: Bach Máté

Novoszáth Péter felidézte: a járvány kitörése előtt rengeteg külföldi vendég vette igénybe a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásait hazánkban, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a pandémia évének első két hónapjában még 14 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

– Ebben nagy szerepe volt a kínaiak beutazásainak, ám ez a trend a 2019 októberében mért 53 ezer vendégéjszaka után 2020 februárra kedvezőtlen irányt vett, akkor már tízezernél kevesebb éjszakát töltöttek el nálunk a kínaiak – idézte az adatokat.

A múlt esztendő harmadik negyedévében a turisták 99 százaléka már szinte kizárólag Európából látogatott Magyarországra, az ázsiai és amerikai kontinensről érkezők aránya tovább apadt, holott az elvesztett küldőpiac mérete jelentős.

Emlékeztetett: a legnagyobb veszteség a szabadidős célú és az egészségmegőrzést szolgáló utazási piacokat érte, míg egy harmadik, ingatlanpiaccal közös terület is sérült.

Korábban sok külföldi ingatlantulajdonos érkezett a nyárra, és egészen a téli visszahúzódásig a balatoni településeken maradtak Fotó: Éberling András

Eszerint a határok lezárása miatt akadályozottá vált az úgynevezett másodlagos otthon turizmus, ami arról szól, hogy

sokan az elmúlt években Európa déli részén és a Földközi-tengeri üdülőhelyeken, Magyarországon belül pedig a Balatonon, különösen a Balaton-felvidéken vásároltak maguknak nyaralót, lakóingatlant, és ott töltötték az év egy részét.

– Magyarországon a németek, az osztrákok, a hollandok rendelkeznek ilyen másodlagos otthonokkal, de vannak külföldön élő magyarok is, akik hasonló szándékkal keresnek fel különböző országrészeket – sorolta az egyetemi docens.

A felsorolt stratégiai szempontok mellett Novoszáth Péter a járvány utáni időszak nagy kihívásának tartja Magyarországon a légi közlekedés és a turizmus együttes fejlesztését is.

Érdeklődésünkre kifejtette: repülőtereink kihasználtsága, a Budapesten kívüli desztinációk visszafogottsága szempontjából hazánk – a pandémiától függetlenül is –

jelentősen le van maradva más európai országoktól (például Ausztriától), illetve a hozzánk hasonló fejlettségű szomszédainktól (Horvátország, Románia, Szerbia).

A repülőterek fejlesztése kisebb-nagyobb szinten a turizmust is szolgálja Fotó: MTI/Varga György

Jóllehet Magyarország a zöldmezős külföldi tőkebefektetések terén még a járvány időszakában is jól teljesített, különösen a feldolgozóipari és autóipari új befektetések terén, a turisztikai ágazat lehetne vonzóbb a külföldi működő tőkének – jegyezte meg. Ebben szerepe van annak, hogy ha egy régió vagy nagyobb település fel akar kerülni a befektetéseket vonzó területek nemzetközi listájára,

már minimális elvárás, hogy legyen a közelében üzleti járatok fogadására alkalmas repülőtér.

– Amennyiben pedig a nemzetközi turizmus szempontjából is jelentős fejlődést kívánunk elérni, folyamatosan szükség van új légitársaságok megjelenésére, az útvonalak számának bővítésére és a repülőterek korszerűsítéseire – hívta fel a figyelmet a közgazdász.