időjárás 2°C Rajmund, Zelma 2022. January 23.
logo

Fejtörést okoz az államadósság finanszírozása

Horváth Éva
2021.03.09. 06:50
Fejtörést okoz az államadósság finanszírozása

Komoly fejtörést okoz Németországnak és általában az eurózóna tagállamainak, hogyan kezeljék a piacokon emelkedő hozamokat, amelyek egyre költségesebbé teszik az államadósságok finanszírozását. A megoldásra a héten ülésező Európai Központi Banktól várja a gyógyírt a pénzügyi világ.

Németország tízéves futamidejű hitelfelvételi költségei februárban 26 bázisponttal ugrottak meg, amire az elmúlt három év során nem volt példa, de hasonlóan látványos hozamemelkedésekről számolnak be más euróövezeti tagállamok is. Az egyre magasabb kormányzati hitelfelvételi költségek azzal fenyegetnek, hogy átterjednek a vállalatokra és a fogyasztókra – emiatt fáj most a fejük a koronavírus-járvány ­miatt amúgy is gyengélkedő euróövezet tagjainak és pénzügyi vezetőinek.

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki ülésén várhatóan egyetlen téma lesz a középpontban: mit lehet és mit kell tenni a hozamok kordában tartása érdekében?

– teszi fel a kérdést összefoglalójában a Reuters. A hírügynökség online elemzésében már az elején leszögezi: „Christine Lagarde elnök, Philip Lane közgazdász és a bank több döntéshozójának nyugtalansága napról napra fokozódik. Hasonlóan a piaci szereplőkhöz, akik mielőbb tudni szeretnék a következő időszak menetrendjét.”

Christine Lagarde már korábban hangot adott aggodalmának a névleges hozamemelkedés ­miatt Fotó: REUTERS/Ralph Orlowski

Az EKB az emelkedő kötvényhozamok visszafogására megnövelheti a kötvényvásárlási mennyiségeket, és szükség esetén felhasználhatja az 1,85 billió eurónyi (670 billió forint), úgynevezett pandémiás sürgősségi vásárlási program (PEPP) teljes keretét – erről Fabio Panetta, az EKB igazgatósági tagja beszélt korábban. A kérdésben a közgazdászok egyetértenek, de a döntéshozók véleménye egyelőre megoszlik. – A PEPP keretéből megközelítőleg egybillió eurót még nem használtak fel, kérdés azonban, hogy az EKB vezetése, bár tisztában van a kockázatokkal, hajlandó-e pontosan megmondani, mire készül – latolgatta a lehetőségeket a Reutersnek Carsten ­Brzeski, az ING Research makrogazdasági vezetője.

A második kérdés, hogy vajon Lagarde mennyire kommunikál egyértelműen. Igaz, már hangot adott aggodalmának a névleges hozamemelkedés ­miatt. Egyes tisztviselők viszont egyenesen úgy ítélik meg, az EKB a legutolsó percig a hozamok reál- vagy inflációval korrigált összetevőire helyezi a hangsúlyt. Úgy, hogy idén már mindkettő emelkedett, de a reálhozamok kevésbé.

Harmadik kérdésként az is meghatározó, hogy mennyire számít az EKB az infláció növekedésére ebben az évben. A mutató felgyorsulása, amely a következő hónapokban meghaladhatja a két százalék közeli célt, azt jelenti, hogy az EKB valószínűleg megnöveli a 2021-es inflációs előrejelzését. Bár az elnök hangsúlyozta, hogy a közelmúltbeli áremelkedést egyszeri tényezők vezérelték, így a mutató majd visszasüllyed. A döntéshozók azonban eltérő véleményen vannak: Jens Weidmann, a Bundesbank vezetője úgy véli, az infláció növekedése valós veszély lehet, és ha ez bekövetkezik, az EKB-nak mielőbb cselekednie kell. A frankfurti hitelintézet más munkatársai és Jacob Nell, a Morgan Stanley vezető elemzője szerint nincs ok az aggodalomra, hiszen az infláció visszafogott.

Nem mellékes – negyedik kérdéskörként – az EKB véleménye a gazdasági kilátásokról.

A közgazdászok arra számítanak, hogy a középtávú kilátások nagyjából változatlanok, és 2021 második felére megérkezik a gazdasági fellendülés.

Lagarde azonban inkább a rövid távú kockázatokat hangsúlyozza, tartva az újabb gazdasági megszorítások elhúzódó hatásaitól.

Végül sajátos kérdéseket vethet fel Christine Lagarde számára, hogy elődje, Mario Draghi most Olaszország miniszterelnöke. Az elnök valószínűleg nem kommentálja Róma politikáját, de az olasz hitelfelvételi költségek csökkenése jó hír, és enyhíti az EKB-ra nehezedő nyomást, Draghi ugyanis átfogó reformokat ígért hazájában a megtépázott gazdaság fellendítése érdekében.