Ismét magyar miniműhold indul a világűrbe

A tervek szerint a kazahsztáni Bajkonurból ma juttatják a világűrbe a Smog–1 kis műholdat. Az UniSat–7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára a műegyetemi oktatók és hallgatók közreműködésével készült negyedik magyar műhold.

Elindult a műholdat szállító rakéta Bajkonurból Fotó: Sputnik via AFP Forrás: AFP

Magyar miniműholdat juttatnak az űrbe ma a tervek szerint a kazahsztáni Bajkonurból, ám ez nem az első alkalom, hogy magyar szakemberek által fejlesztett műhold áll Föld körüli pályára. Az első űrbe küldött hazai műhold a Masat–1 volt. A mintegy ötéves fejlesztés eredményeként elkészült eszközt 2012. február 13-án indították útnak, és csaknem három esztendőn át kiválóan működött. A magyar műholddal együtt felküldött hat másik műhold közül négy be sem kapcsolt, egy rövid idő alatt lemerült, a spanyol pedig pár hónap után adta fel a szolgálatot. Vagyis a hazai űreszköz volt az egyetlen, amelyik megfelelt az előzetes elvárásoknak. Számos csúcsot megdöntött az 1061 napig a Föld körül keringő Masat–1, de egyszer minden csoda véget ér: 2015 januárjában a légkör sűrűbb réte­geit elérve megsemmisült az első magyar műhold.

Kilövésre vár a Smog-1
Fotó: AFP

Az akkori sikeren felbuzdulva több magyar eszköz fejlesztése kezdődött egymással párhuzamosan. A Smog–P miniműhold fejlesztése 2014-ben indult a Műegyetemen, végül kétéves késéssel 2019. december 6-án startolt el Új-Zélandról. Küldetését 2020. szeptember 28-án sikeresen befejezve elégett a légkörben. A Smog–P-re több szempontból is világszenzációként tekintenek. Ez volt a világ első működő 1 Pocket­Qube méretű, vagyis 5×5×5 centiméteres műholdja. Élettartamát három hónapra tervezték, de még nyolc hónappal az indítás után is teljes kapacitással üzemelt. A rendszerek és a tartalékegységek jól funkcionáltak, áramköri meghibásodást nem tapasztaltak a fejlesztők. Végül csaknem tíz hónapig tartott a misszió.

A Smog–P-vel egyszerre indult a nála kétszer nagyobb (5×5×10 centiméteres) ATL–1, a teljes egészében magánvállalkozásban, a Smog-csapat bevonásával kifejlesztett hazai műhold. Feladata az ELTE Kémiai Intézetében előállított ultrakönnyű, nagy porozitású alumínium-oxid alapú szigetelő anyagcsalád tesztelése volt változó, szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között. A legjobban szigetelő kísérleti anyagminta kiválasztása volt a cél, amelyhez referenciaként a műholdaknál szokásos szigetelési technika szolgált. Ez az eszköz is bőven meghosszabbítva a tervezett időszakát teljesítette küldetését, majd pályáját lerövidítve tavaly októberben a légkörbe ért és elégett.

A ma induló Smog–1 a világ első működő 5×5×5 centiméteres kis műholdjának, a Smog–P ikertestvére. Ez a magyar műhold is a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem oktatóinak irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, szponzorok támogatásával készült. A felbocsátás költségét a villamosmérnöki és informatikai kar biztosította a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával. Az egyetemi közlemény szerint a műhold elsődleges feladata a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, azaz az elektroszmog vizsgálata. Emellett egy ionizáló dózismérő is került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja. Újdonsága, hogy egy fékező hatású szerkezetet tettek a napelemek alá, mely várhatóan lecsökkenti a 18–25 éves pályaélettartamot, így minimalizálva azt az időt, amit űrszemétként tölt a Föld körül, miután befejezi aktív küldetését.

A Smog–1-et 2020. szeptember 6-án Magyarország római nagykövetségének segítségével szállították el Rómába, ahol az UniSat–7 nevű, 32 kilogrammos műhold egyik kidobószerkezetébe került. Ebben várja, hogy 18 ország 38 műholdjával együtt pályára állítsa 498 kilométeres magasságban egy Szojuz–2 típusú orosz hordozórakéta Bajkonurból, és megkezdje a Föld körüli működését. A Smog–1 műhold első jeleiről a jövő hét elején tájékoztatnak.