A ma induló Smog–1 a világ első működő 5×5×5 centiméteres kis műholdjának, a Smog–P ikertestvére. Ez a magyar műhold is a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem oktatóinak irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, szponzorok támogatásával készült. A felbocsátás költségét a villamosmérnöki és informatikai kar biztosította a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával. Az egyetemi közlemény szerint a műhold elsődleges feladata a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, azaz az elektroszmog vizsgálata. Emellett egy ionizáló dózismérő is került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja. Újdonsága, hogy egy fékező hatású szerkezetet tettek a napelemek alá, mely várhatóan lecsökkenti a 18–25 éves pályaélettartamot, így minimalizálva azt az időt, amit űrszemétként tölt a Föld körül, miután befejezi aktív küldetését.
A Smog–1-et 2020. szeptember 6-án Magyarország római nagykövetségének segítségével szállították el Rómába, ahol az UniSat–7 nevű, 32 kilogrammos műhold egyik kidobószerkezetébe került. Ebben várja, hogy 18 ország 38 műholdjával együtt pályára állítsa 498 kilométeres magasságban egy Szojuz–2 típusú orosz hordozórakéta Bajkonurból, és megkezdje a Föld körüli működését. A Smog–1 műhold első jeleiről a jövő hét elején tájékoztatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!