Később már elvárás lehet, hogy beoltassa magát az alkalmazott

A munkáltató nem teheti kötelezővé a munkavállalóknak, hogy beoltassák magukat. Ugyanakkor a későbbiekben, amikor már mindenki számára elérhető lesz az oltóanyag, a biztonságos munkavégzésre hivatkozva nagyobb mozgástere lehet a foglalkoztatónak. Egyelőre több területen is azt szeretnék elérni, hogy az oltási tervben előrébb vegyék őket.

A maszkhasználat is kötelező marad, amíg nem lesz védett mindenki. Ehhez elegendő mennyiségű védőoltás szükséges. Fotó: Mirkó István

Jelenleg több okból sem kötelezheti a munkáltató a koronavírus elleni vakcina beadatására a munkavállalókat. Egyfelől azért, mert az oltakozás önkéntes, így mindenki maga döntheti el, él-e a lehetőséggel. Másfelől

a munka törvénykönyve is csak abban az esetben adhat lehetőséget arra, hogy a vezetők a munkavégzés feltételéül szabják az oltottságot, ha az adott munkakörben csak így garantálható a biztonságos munkavégzés.

A munkajog kimondja: a munkáltatónak a kötelessége garantálni a biztonságos munkavégzés feltételeit. A későbbiekben ugyanakkor már több mozgástere lehet a foglalkoztatónak.

Biztonság vagy nyomásgyakorlás?

– Megoszlanak a vélemények arról, hogy elvárhatja-e a munkáltató az alkalmazottaktól a vakcina beadatását.

Jelenleg nem várható el, hogy a beosztottak munkavégzésének feltétele legyen a koronavírus elleni oltás, ugyanakkor ez a későbbiekben már nem ennyire egyértelmű

– mutatott rá a Magyar Nemzet megkeresésére Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke emlékeztetett: várhatóan csak a nyár végére vagy az őszi hónapokra lesz hozzáférhető a teljes lakosság számára elegendő mennyiségű védőoltás.

Amíg nincs elég vakcina, addig a már oltottaknak sem szabad eltérniük a munkahelyi környezetben a védőfelszerelések, például a maszk használatától vagy a távolságtartásra vonatkozó szabályoktól.

Ennek oka, hogy egyelőre nem egyértelmű, hogy a védőoltás a vírus terjedését is ­megakadályozza-e, az oltatlanokat nem lehet kitenni a vírusfertőzés kockázatának.

A maszkhasználat is kötelező marad, amíg nem lesz védett mindenki. Ehhez elegendő mennyiségű vakcina szükséges
Fotó: Mirkó István

Rolek Ferenc ugyanakkor kiemelte:

ha mindenkinek elérhetővé válik a vakcina, akkor a munkáltató már dönthet úgy, hogy a munkavégzés feltételévé teszi az oltottságot, ezzel téve eleget a biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtésére vonatkozó kötelezettségének.

A munkáltatói érdekképviselet tisztségviselője úgy látja, ha lesz elegendő vakcina, akkor

egyre több munkahelyen napirendre kerülhet az az elvárás, hogy csak a beoltott alkalmazottak dolgozhassanak,

mivel ha mindenki be van oltva, az már egyértelműen megvédi a közösséget a megbetegedéstől, ami a munkáltató elemi érdeke.

A munkakör dönt

Rolek Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy csak a munkakörtől függően kötelezhető a beosztott bármilyen oltás felvételére, így ez egy bonyolult jogi kérdés. Alapesetben a legtöbb munkahelyen eddig nem volt kitéve a foglalkoztatott olyan körülménynek, amely indokolná a munkaadói szigort, ám a koronavírus-járvány mindenkit érint.

Rolek Ferenc arra is emlékeztetett, hogy sok munkahelyen jó pár éve gyakorlat az influenza elleni védőoltás felajánlása, ám a tapasztalatok szerint ezzel nagyon kevés munkavállaló él. Hozzátette:

a védettséget igazoló dokumentum meglétére rákérdezhet a munkáltató, ám az említett okok miatt feltételeket egyelőre nem rendelhet hozzá.

Nem tehet különbséget a munkáltató a munkavállalók védettségére vonatkozó információk birtokában sem a védett és nem védett munkavállalók között, ha az oltottság nem kapcsolódik szűkkörűen a feladatok teljesítéséhez vagy a munkavédelmi előírásokhoz – emelték ki összefoglalójukban a PwC Legal jogi szakértői.

Bizonyos munkakörökben, például az egészségügyben a vakcina beadatása indokolt, ezért kötelezővé is tehető
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Ugyanakkor előfordulhat, hogy az adott munkakörben – szűk keretek között – a speciális körülmények miatt indokolt lehet a védettséghez kötött megkülönböztetés.

Az oltáshoz kötött munkavégzés ez alapján például

az egészségügyi dolgozókat,

a gondozókat,

a légiutas-kísérőket,

a nemzetközi fuvarozási vállalat sofőrjeit

vagy akár egy regionális, több országot irányító ügyvezetői pozíciót is érinthet,

de általánosságban a szakértők szerint nem kötelezhető a munkavállaló,

mivel az oltás felvételéről mindenki szabadon dönthet.

Verseny a vakcináért

– A visszajelzések alapján most

inkább a munkavállalók szeretnének mielőbb hozzájutni a vakcinához.

Ezért sok munkakörben dolgozó azt szeretné, ha előrébb kerülhetne az oltási stratégiában. Közéjük tartoznak például az autóbusz-vezetők, akik az utasokkal gyakran érintkeznek, így jóval kitettebbek a fertőzésnek – mondta megkeresésünkre Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: a buszvezetők az első ajtós felszállás újbóli megszüntetését és az első üléssorok lezárását is kérik, amíg nincs elegendő oltóanyag. Az elnök kérdésünkre hozzátette:

ha valaki beoltatta magát és igazolni tudja a védettségét, akkor elvárható, hogy mentesüljön a szigorú korlátozások egy része alól, ugyanakkor a megkülönböztetés társadalmi feszültséget is okozhat.