Váradi József: A koronavírus-járvány csapás, de esély is

„Krízisközérzet”, a válság következményei között szerzett ügyfélélmények, a piac magára találásának esélyei – többek között ezekről a témákról is beszélt Váradi József Wizz Air-vezérigazgató a Romániai Magyar Üzletemberek Egyesülete által szervezett online konferencián.

A hosszú távú talpra állásban bízik Váradi József Fotó: Mónus Márton Forrás: MTI/Mónus Márton

A hosszú távú talpra állásban bízik Váradi József
Fotó: MTI/Mónus Márton

A Wizz vezérigazgatója szerint muszáj hosszú távra tervezni, ezt követeli meg az iparág tőkeszerkezete, a működéshez hatalmas összegeket kell befektetni, főleg gépfinanszírozási oldalon. Viszont ebben a műfajban lehetőség van a repülőgépek, az emberállomány gyors költöztetésére is, ha nem megy a bolt. A cég Ukrajnában már szembesült hasonló helyzettel, ahol egy meglóduló piacot politikai eszközökkel visszafogtak. – Adaptívnak kell lenni, gyorsan kell reagálni a fogyasztói igények változásaira. A Wizz volt az első társaság, amely az emberek biztonságérzete diktálta új kihívásokra válaszolva bevezette a health és safety protokollt, akárcsak a járattörlések utáni pénzvisszautalás rendszerét. Nem építettünk likviditást a fogyasztói pénzekből, ez hosszú távon képes lett volna aláásni a fogyasztói bizalmat – mondta.

Amerika? Soha!

– Egy évvel ezelőtt azt mondtam volna, hogy a Wizz soha nem fog cargózni és Amerikába repülni. Ehhez képest tavaly március–áprilisban csak cargóztunk és Amerikába repültünk – ecsetelte a válság által generált fontos változást. Miután megváltozott a perspektíva és az üzleti környezet, a gépek pedig álltak a földön, ez ígérkezett az egyetlen diverzifikációs lehetőségnek. A jelzett periódusban a cég 130 cargójáratot hajtott végre csak Magyarország és Kína között, egész Kelet-Európának ők szállították a maszkokat és a lélegeztetőgépeket. – Azt tartottuk, egyik oldalon a haza érdekeit szolgáljuk, másrészt az alkalmazottak érdekeire figyeltünk, hogy ne kelljen hazaküldenünk őket. Igyekeztünk működőképesek maradni, így jutottunk főszerephez az Egyesült Államokban rekedt magyarok repatriálásában – magyarázta.

A közeljövő nagy lehetőségéről, a brassói reptérnek a székelyföldi idegenforgalom fellendülését is feltételező megnyitásáról Váradi kijelentette: a Wizz az első odarepülők között lesz, csak készüljön el végre a légikikötő.

– Amikor 12-13 évvel ezelőtt első alkalommal mentem Ukrajnába, azt hangoztatták, hogy Ukrajna egy éven belül csatlakozik az európai Open Sky egyezményhez, megnyílik az ukrán légtér. Február elején az ukrán szaktárca vezetője újra azt mondta, hogy ez most már hónapokon belül megvalósul. Brassóról is régóta beszélünk, de mindig kétéves perspektívában. A repülőtérnek egyértelműen van létjogosultsága, Románia pedig stratégiai piac. Minden berepülési, illetve kapcsolódási lehetőséget követünk, és megtanultuk a leckét: a fejlődő országokban, piacokon az egyetlen kitörési pont az olcsón árazott infrastruktúra kialakítása – fogalmazott a vezérigazgató.

Váradi sokkal inkább bízik a hosszú távú talpra állásban, mint a rövid távúban. Azt tartja, hogy az emberek mobilitási igénye, a világ felfedezésére irányuló töretlen szándék vissza fogja állítani az utazási kedvet. Rövid távon azonban minden bizonytalan, országonként más-más a helyzet, szinte lehetetlen vállalkozás átfogó koordinációs rendszer felállítása. Mivel azonban gazdaságilag bírni kell, ennek kényszere fokozatosan elkezdi racionális irányba terelni a folyamatokat, egyre kiegyensúlyozottabb döntések születhetnek. Az iparág talán 2024–25-re jut újra a 2019-es szintre, a Wizznél viszont 2022-ben már konszolidált évben bíznak.