A Föld napja sikert hozott a zöld kötvénynek

A Föld napján a zöld forint állampapír akár hétszeresét is lejegyezték volna a befektetők, akik vásárlásukkal 30 évre szavaztak bizalmat a magyar gazdaságnak. Megítélésük szerint gyorsan a konszolidáció útjára és látványos növekedési pályára tudunk állni, ahogyan ezt hasonlóan látják a nemzetközi piacok, valamint a hitelminősítők is – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Gion Gábor a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára.

Gion Gábor szerint a befektetők pozitívan ítélik mega magyar gazdaságpolitikát Fotó: PM Forrás: PM

– A Bloomberg jelentése szerint a most kibocsátott forint alapú magyar állampapír a világ leghosszabb futamidejű zöld kötvénye. Az Államadósság Kezelő Központ 20 milliárdos kibocsátást hirdetett meg, s végül 30 milliárdot adott el. Ám összesen több mint 140 milliárdra jött érdeklődés.

– A jelenlegi tervek szerint idén összesen 90 milliárdnyi zöld kötvényt visznek piacra, negyedéves aukciókkal. Mennyire tudnak tervezni a pandémia miatt fokozottan bizonytalan piaci helyzetben?

– Igazodunk a tervhez, ami azonban módosulhat a gazdasági körülmények alakulásával. Kellő rugalmasság szükséges a kibocsátások tervezése során.

– Elégedettek a mostani aukció hozamszintjével?

- Ez egy nagyon jó hozamszint: 4 százalék fix kamat, az átlagos hozamérték 3,69 százalék. Vagyis névérték fölött vásároltak a befektetők. Mivel 30 éves futamidejű piacról van szó, nehéz más papírokkal összehasonlítani. Rövidebb távon nyilván valamivel alacsonyabb hozamot is el lehet érni.

A zöld kötvény megvásárlásáva a befektteők a kormány integrált energia- és éghajlat-stratégiájának megvalsítását támogatják.
MTI/Varga György

– Szerdán a Climate Bonds Initiative (CBI) nemzetközi non-profit szervezet 'Climate Bonds Awards' díjátadóján Magyarországot mint szuverén zöldpiaci úttörőt díjazták. A díjat Ön vehette át, aki egy személyben a magyar Zöld Kötvény Programot felügyelő Irányítóbizottság elnöke is.

- Az újabb elismerés azt mutatja, hogy

hazánk klímavédelmi törekvéseit nemzetközi szinten is méltányolják.

Ez egy nagy presztízsű díj. A japán piacon megvalósult kibocsátáshoz kapcsolódóan ezt megelőzően három díjat is kaptunk: a szintén nonprofit kutatóintézet, a RIEF (Research Institute for Environmental Finance) a Sustainable Financial Award díjat ítélte nekünk szuverén kategóriában, a Nikkei-csoport pénzügyi hetilapja az év legjobb szamuráj-kötvénye díja listáján a harmadik hellyel ismerte el a magyar sikereket. A Capital Eye nevű portál pedig különdíjat adott hazánknak a zöld szamuráj-kötvény kibocsátása kapcsán.

– A magyar államadósság szerkezetének alakításában kiemelt cél, hogy azon belül egyre nagyobb legyen a forinttartozások aránya a devizaalapúakkal szemben. Ehhez képest sorra euró és jen kötvénykibocsátásokról számolnak be?

– Folyamatosan zajlanak a forint-aukciók is, csak azok nem kapnak ekkora figyelmet. A számok azonban önmagukért beszélnek:

2010-ben még az államadósság 65 százalékát külföldiek finanszírozták, 2020 végére már ugyanez az arány 33 százalékra mérséklődött.

A saját magunk által határozott szabály pedig az, hogy a devizaarány nem mehet tartósan 20 százalék fölé.

– És amikor éppen devizára van szüksége az országnak?

– Tavaly például, amikor kibocsátottuk a devizaalapú kötvényeket, válsághelyzet volt. Növelnünk kellett a devizatartalékainkat. Miközben elengedhetetlen, hogy folyamatosan jelen legyen Magyarország a nemzetközi piacokon. Szükség van a visszajelzésre, fontos, hogy lássuk, hogyan értékelik a magyar gazdaságpolitikát.

– És hogyan értékelik a nemzetközi piacokon a magyar gazdaságpolitikát?

– Az élénk érdeklődésekből, az aukciókon megvalósuló jegyzésekből kiindulva azt lehet mondani, nagyon pozitívan. Miközben azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy módfelett kedvezően alakultak tavaly az európiaci folyamatok. Érdemes volt hosszabb futamidejű, olcsó kötvényeket kibocsátani, és itt milliárd eurós ügyletekről beszélünk. Hozzánk hasonlóan lépett egyébként akkor Szlovákia, Szlovénia, Románia és Bulgária is.

– A bruttó államadósság GDP-arányos szintje lassan faragható le, ami tavaly egy csapásra 80,4 százalékára emelkedett az egy évvel korábbi 65,5 százalékról. Idén a mérséklődő finanszírozási igény, az előfinanszírozás, valamint az érdemben megugró nominális növekedés hatására ismét csökkenő pályára állhat a ráta, de vajon a Pénzügyminisztérium szerint legkorábban mikor mehet ez a mutató ismét 70 százalék alá?

– Idén várhatóan a 80 százalékot alulról közelítheti a ráta, 2022-ben pedig további csökkenés jöhet, a PM becslése szerint. Hamarosan a Konvergencia Programban publikáljuk a várható adósságpályát.

– A lakossági megtakarítások esetében mennyire népszerűek az állampapírok?

A válság alatt 1300 milliárd forinttal nőtt a hazai lakossági állampapír-állomány, idén márciusban pedig már összesen 9300 milliárd forintra rúgott.
Fotó: Teknős Miklós

– A tavalyi év elejétől számítva, tehát gyakorlatilag a válság alatt, 1300 milliárd forinttal nőtt a hazai lakossági állampapír-állomány. Idén márciusban pedig már összesen 9300 milliárd forintra rúgott.

– Ezen belül mennyire domináns a MÁP + állománya?

– A MÁP+ iránti érdeklődés szinte folyamatosan stabil. Csupán tavaly tavasszal volt egy kis megtorpanás, amikor nyakunkba zúdult a koronavírus.

Azt lehet mondani, hogy a MÁP+ a 2019. júniusi bevezetésete óta meghatározó lett a lakossági állampapírok viszonylatában, s átlépte az 5500 milliárd forintot a megtakarítások értéke.

–Milyen tapasztalatokról tud beszámolni az első magyar zöld kötvény kibocsátása után?

– Összességében kedvező piaci visszajelzéseket kaptunk. A forintalapú kibocsátásnál is nagyon szofisztikált befektetők vannak jelen. Ők úgy ítélik meg, hogy kellően rugalmas és ellenálló a magyar gazdaság, gyorsan a konszolidáció útjára és látványos növekedési pályára tudunk állni. De hasonlóan láthatják a nemzetközi hitelminősítők is, vagy éppen a díjakat hazánknak ítélő szervezetek, intézmények. Mindenki elismeri, hogy Magyarországon az oltási folyamat kiemelkedő, és azt is pontosan látják, hogy a problémákat nem gazdasági okok váltották ki, hanem a koronavírus. Természetesen a járvány mielőbbi, hatékonyan megfékezése mellett szükség van a jó gazdaságpolitikára is.