Orosz olaj a texasi tárolókban

Ha saját ellátásáról van szó, akkor semmi gondja nincs az Egyesült Államoknak az Oroszországból érkező energiahordozóval. A politikai szólamokat felülírta a piac gyakorlatiassága tavaly, amikor fél százalékról hétre ugrott az USA orosz olajimportja.

A man walks by as smoke rises from the Valero Houston Refinery in the distance, in Houston, Texas, on April 20, 2020. - US oil prices crashed to unprecedented lows on April 20 as futures in New York ended in negative territory for the first time amid a devastating supply glut that has forced traders to pay others to take the crude off their hands. (Photo by Mark Felix / AFP) Fotó: Mark Felix Forrás: AFP

Érdekes importőrhöz fordult az Egyesült Államok: a Chevron, az Exxon Mobil és a Valero egyes texasi tárolói jelenleg ugyanis orosz olajjal vannak tele – írja a Bloomberg. Hosszú időn át nem haladta meg az évi fél százalékot az orosz olaj és finomított termékek importja, a részesedés tavaly ugrott minden idők legmagasabbjára, elérve a hét százalékot. Ez átlagosan napi 538 ezer hordót jelent, ami meghaladja az 522 ezer hordós szaúdi importot, így a harmadik legfontosabb beszállítóvá vált Oroszország.

Az eredményt két folyamat együttes hatása okozta. Miután 2019-ben Donald Trump akkori elnök ­szankciót vezetett be az USA legnagyobb importőre, Venezuela ellen, a dél-amerikai olajfajtára specializálódott finomítók ellátás nélkül maradtak. Eközben Szaúd-Arábia úgy döntött, hogy 1985 óta nem látott alacsony szintre viszi le az amerikai exportját, mérséklendő a járvány hatásai miatt ott felhalmozódott készleteket.

A Valero houstoni finomítója most Oroszországból származó energiahordozót alakít át
Fotó: Mark Felix / AFP

A többi forrás jobbára más típusú, illetve a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) által lent tartott kínálat miatt viszonylag drága alapanyag lehetett volna, ezért a legjobb választás a részben finomított orosz olaj volt.

Az említett három vállalat összes tavalyi importjának fele Oroszországból érkezett.

Az orosz siker természetesen ismert az olajpiacokon, ám diplomáciai körökben nem esik szó róla, Washingtonban nem keltette fel az érdeklődést, nem váltott ki aggodalmat – állítják egybehangzóan fehér házi források és elemzők. A csend nem lehet véletlen, hiszen az orosz olajtól való függés erősödése ellentétben áll az USA hivatalos energiapolitikájával.

Az elmúlt két évben a kormányzat folyamatosan az Oroszország és Németország közötti közvetlen összeköttetést biztosító földgázvezeték, az Északi Áramlat második ága, vagyis a kapacitásduplázás kiépítése ellen lobbizott. Ennek oka, hogy az európai gázfogyasztás 45 százaléka orosz forrásból érkezik,

az Egyesült Államok pedig szeretne nagyobb szeletet szerezni a piacon a cseppfolyósított (LNG) és tengeren szállított saját termékével.

Emlékezetes volt például a kongresszus azon tavalyi, eltökélt lépése, amellyel a vezetéképítésben részt vevő vállalatok elleni szankciókat tett lehetővé. A Fehér Ház előtt áll még az a nyár végére tervezett munka, amelyben a szankciók áttekintésének részeként az orosz olajimport tilalmát is mérlegeli, bár ilyen tilalomtól a piacon most nem tartanak.