A Forbes magazin felmérése szerint immár száz milliárdosa van a kínai fővárosnak, ami harminchárommal több, mint egy évvel korábban, miközben a listát az elmúlt hét évben vezető New Yorknak 99 olyan lakója van, akinek vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt. Kínában a gyors gazdasági növekedés miatt eleve logikus, hogy gyorsabban nő a gazdagok száma, mint az USA-ban, tavaly azonban a járvány növelte Kína előnyét, mivel igen gyorsan visszaszorult a pandémia, a gazdaság növekedett, ugyanakkor az e-kereskedelem igen nagymértékben fellendült.
Nem elhanyagolható tényező a tőzsdei árak gyors emelkedése sem, mivel ez sok nagyobb vállalat fő tulajdonosát, esetenként komolyabb részesedéssel rendelkező többi részvényesét is gyorsan gazdagítja. Ez a folyamat persze meg is fordulhat, ha egyszer a részvényárak csökkenni kezdenek. Ha Kína és az Egyesült Államok, a világ két legnagyobb gazdaságának milliárdosait nézzük, az USA még előnyben van – 724 fő –, de Kína ettől már alig marad el a maga 698 milliárdosával, és miután a növekedés gyorsabb, az előzés elkerülhetetlen lesz. Lakosságarányosan persze még jócskán az Egyesült Államok vezet, hisz 330 milliós lakossága kevesebb mint negyede Kínáénak. A harmadik helyen – 140 fővel – a Kínáéval már majdnem megegyező lakosságú India áll.

Fotó: Jason Lee/Reuters
Pekingben a leggazdagabb ember a TikTok videómegosztó közösségi média alapítója 35 milliárd dolláros vagyonnal, míg New Yorkban Michael Bloomberg 59 milliárddal. A pekingi milliárdosok összvagyona egyelőre nyolcvanmilliárd dollárral kevesebb, mint New Yorkban élő társaiké. A világ leggazdagabb embere az Amazon alapítója, Jeff Bezos 177 milliárd dollárral, de néhány hónapra átvette tőle a megtisztelő címet Elon Musk, a Tesla fő tulajdonosa. Mindez persze a részvényárak mozgásának köszönhető, a Tesla rakétaszerű emelkedése repítette Elon Muskot hirtelen az élre.
Ha az immár 12 év tartó emelkedő tőzsdei trend megfordul, és a technológiai óriásvállalatok részvényei is korrigálnak, ezek a gigantikus vagyonok is kisebbek lesznek. Érdekes kérdés ugyanakkor, hogy az előbb-utóbb elkerülhetetlen korrekcióban a kínai cégek részvényei is ugyanolyan mértékben vesznek részt, mint amerikai társaiké, vagy a nagyobb növekedési kilátások miatt felülteljesítők lehetnek.