Vonzóbb lett a hazai építőipar

Jelentős változás mutatkozik az építőipari utánpótlás helyzetében. Úgy tűnik, egyre kedveltebb az ágazat a fiatalok körében. Az okokról Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek.

Generációváltás kezdődött az ágazatban. Nagyobb bér, korszerű eszközpark várja az utánpótlást Fotó: Arpad Kurucz Forrás: Kurucz Árpád

– Az építőiparban 2017 óta egyértelműen érezhető volt a szakmunkás- és a mérnökhiány. Ez a probléma a kétezres évek elejétől fennállt, de a 2008-ban kirobbant válság egészen 2013-ig elfedte a bajokat. A krízis elrejtette a szakképzés körüli nehézségeket. Abban az időszakban kevés volt a beruházás, nem kellett szembesülni a munkaerőhiánnyal. Úgy is, hogy tudtuk: 2005-től fokozatosan csökkent az iskolarendszerbe bekerülő és az onnan kikerülő szakmunkások és mérnökök száma. Ráadásul jött a recesszió, ami szintén visszavetette az építőipari szakma iránti érdeklődést. Ezért az utánpótlás helyzete 2014-re, 2015-re tragikus mélypontra süllyedt – mondta a Magyar Nemzetnek Koji László. Az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének (Évosz) elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: most jó hírek érkeztek a területről.

Februárban, a beiratkozásokkor látványosan megnőtt a jelentkezők száma. A szakiskolákba negyven százalékkal több fiatal kérte a felvételét építőipari szakmákra. A mérnököknél is emelkedik a létszám, igaz, kisebb mértékben.

– A kedvező fordulat több összetevővel magyarázható – ismerteti a szakértő. – Így a többi között az ágazatban sokkal jobban megfizetik a szakmunkásokat és a mérnököket is, mint korábban. Az előbbiek körében az átlagkereset jelenleg bruttó 400 ezer forintra tehető, az utóbbiak körében bruttó 650 ezer forint a fizetés. A mérnökök jövedelménél azonban nagy a szórás, a bérek félmillió és egymillió forint között mozognak. Ez attól is függ, hogy milyen az érintett szakmai gyakorlata és milyen nagyságrendű projektet lehet rábízni – árulta el Koji László. Hozzátette: tudomásul kell venni, hogy a jó szakembert meg kell fizetni. Ezt tudniuk kell a cégeknek és a megrendelőknek is. Aki azt akarja, hogy tartósan jó szakemberrel és mérnökkel dolgozzon, biztosítania kell az anyagi feltételeket.

Generációváltás kezdődött az ágazatban. Nagyobb bér, korszerű eszközpark várja az utánpótlást
Fotó: Kurucz Árpád

Az Évosz elnöke a kedvező változások között említette, hogy olyan beruházási ciklus előtt vagyunk, ami négy-öt évig biztosan kitart. Ez optimista jövőképet mutat. Elkezdődik az uniós pénzügyi ciklus pályázatainak a kiírása, míg a járvány utáni újraindulással megkezdődnek az elhalasztott beruházások is. Úgy tűnik, hosszú távon is lesz munka Magyarországon. A közepes és nagy cégeknél rengeteg megrendelés lesz, de ha a kormány fenntartja a lakásépítési ösztönző rendszert, akkor a kisebb vállalkozások sem fognak panaszkodni.

– A legjobb cégek ráadásul a magasabb bérek mellett komplex csomagot tudnak kínálni a szakmunkásoknak és a mérnököknek – magyarázta. – Ebbe beletartozik a lakhatási és utazási hozzájárulás, az egészségügyi és munkavédelmi kérdések felkarolása is.

Az érdekképviselet vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy a szakmában elkezdődött a generációváltás. Ez értendő a cégvezetőkre, a kiváló mérnökökre és a szakmunkásokra is. A magyar építőiparban ezzel párhuzamosan kezdenek elterjedni a korszerű eszközök, így például a digitális megoldások. Ez is vonzó a fiataloknak. – Egy munkavégzési folyamat leírása mobiltelefon segítségével elolvasható, míg a különböző programok a szerelési módot is bemutatják. Már nem arról van szó, hogy több száz oldalt kell bemagolni az iskolában, hanem arról, hogy szükség esetén milyen applikációt kell letölteni. A munkakultúra kezd felzárkózni a más szakmákban ismert népszerű informatikai megoldásokhoz – ismertette a példákat az elnök.

Koji Lászlót megkérdeztük az elvándorlás helyzetéről is. Elmondta: A ­2008-as gazdasági válság után, egészen 2013-ig mintegy 35 ezer építőipari szakember vállalt munkát külföldön. Ebből a koronavírus-járvány első hullámakor több ezren visszajöttek. A múlt nyáron azonban ismét visszamentek külföldre, igaz, több százan közülük itthon maradtak. A második és harmadik hullám idején azonban ez a mozgás elmaradt, aki kint dolgozott, az az ottani munkát választotta. Ez igaz a hazánkban foglalkoztatott nem uniós állampolgárokra is. Ők, mintegy 15 ezren, Magyarországon maradtak.

– Ha vége a járványnak, az Évosz folytatja azt a programját, amellyel igyekszünk visszacsábítani hazánkba a szakembereket. Néhány száz kollégát így már sikerült tartósan visszahívni. Reális képet mutatunk a kintieknek a hazai lehetőségekről és konkrét, vonzó ajánlatokat is tudunk adni a munkavállalóknak – tette hozzá.

Verseny is népszerűsíti a szakmát

Az öt év alatt elért, csaknem 49 százalékos növekedésével Európa egyik legjobbjának számító magyar építőipar még mindig jelentős munkaerőhiánnyal küzd. A KÉSZ-csoport ezért kifejezetten az építőmérnök-hallgatóknak indított versenyt márciusban. A Hexatlon célja a képzés népszerűsítése – közölte a társaság. A versenyre a legtöbben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről jelentkeztek, a második helyen pedig holtversenyben a Debreceni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem futott be. A résztvevőknek több szakmai tudást és kreativitást igénylő feladatot kell megoldaniuk, például meg kellett találniuk és ki kellett javítaniuk egy tervrajzban az elrejtett hibákat. Az utolsó fordulóba jutott versenyzőknek a szakmai zsűri előtt is bizonyítaniuk kell, az április végi döntőben hat fő mérkőzhet meg egymással. A verseny fődíja kétmillió forint és egy gyakornoki lehetőség a KÉSZ-csoportnál. A második helyezett ötszázezer, míg a harmadik helyezett 250 ezer forinttal távozhat.