Brüsszel előnyösnek tartaná, ha a marhahúst felváltaná a lisztkukac

Rövidesen a hazai üzletek polcain is megjelenhetnek a rovarokból készült élelmiszerek, miután az Euró­pai Unió területén élelmiszerként engedélyt kapott a lisztbogár lárvája.

A lisztkukac így alapanyagként vagy késztermékként forgalomba hozható mind a huszonhét tagországban. Ez az első eset, hogy egy rovarfaj étkezési céllal kapott uniós szintű engedélyt,

de a közeljövőben egyre több rovarféle kerülhet kereskedelmi forgalomba.

Magyarország ellenzi a rovarok élelmiszercélú felhasználását,

ugyanakkor a tagállamok többsége idén májusban zöld jelzést adott az alternatív fehérjeforrásnak azt követően, hogy az Euró­pai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) januárban emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítette a közönséges lisztbogár lárvájából készült élelmiszert.

Az Európai Bizottság jogalkotási szakaszának a lezárásával nem lesz akadálya annak, hogy az unió minden tagállamában beszerezhető legyen a szárított lisztkukac vagy az abból készült húspótlók, illetve egyéb étrend-kiegészítők, késztermék-alapanyagok.

Egyre több rovar kaphat engedélyt arra, hogy élelmiszerként forgalmazzák. Brüsszel szerint ez a fenntartható ellátás egyik záloga
Fotó: Reuters

A döntés nem meglepő, mivel az új élelmiszerekre vonatkozó EU-s szabályozás szerint 2021-től már azokban az országokban sem lehetne uniós szintű engedély nélkül rovarokból készült élelmiszereket forgalmazni, ahol eddig átmenetileg – tagállami hatáskörben – lehetett.

A rovaralapú élelmiszerek régóta beszerezhetők például Belgiumban, Hollandiában, Dániában vagy Finnországban. Az uniós engedélyezési eljárás során új élelmiszerként kell engedélyeztetni a rovarokat, mivel fogyasztásuk Euró­pában nem volt általános 1997 előtt.

A friss uniós döntést várhatóan már a közeljövőben hasonlók követik. Ennek oka, hogy az étkezési és takarmányozási célú rovarok piaca – mint a hagyományos állati termékekkel szembeni alternatíva – mögött óriási befektetői háttér sorakozott fel.

A brüsszeli székhelyű Élelmiszer- és Takarmányrovarok Nemzetközi Szervezetének (IPIFF) az előrejelzése szerint a rovarpiac forgalma 2025-re már elérheti a nyolcszázmillió eurót, azaz csaknem háromszázmilliárd forintot.

A rovarokkal kapcsolatos élelmiszer-biztonsági kockázatok:

– biológiai: kórokozó baktériumok, vírusok, paraziták, gombák, prionok jelenléte;

– kémiai: nehézfémek, toxinok, állatgyógyászati szerek, hormonok, növényvédőszer-maradékok jelenléte;

– fizikai: sérülést okozhatnak a rovar éles részei;

– speciális kockázat: a rovar allergizáló hatású lehet, egyes rovartermékeknél speciális kémiai kockázatot jelenthet egyebek mellett a túlzott kitinbevitel.

Jelenleg tizenegy további rovarfaj vár arra, hogy megkapja az uniós szintű engedélyt, így forgalmazható legyen élelmiszerként.

A rovarpiac szereplőinek óriási lehetőséget jelent Európa. A kontinensen működő cégek többsége francia és német vállalat, amelyek egyfelől régóta tenyésztenek rovarokat takarmányozási célokra, másfelől folyamatosan kutatják a rovarfajok emberi fogyasztásának a lehetőségeit.

Brüsszel ráadásul nyitott az alternatív fehérjék iránt, mivel ez illeszkedik az európai zöldmegállapodás (Green Deal) részét képező Farm to Fork (termelőtől a fogyasztóig) stratégiába, amelynek célja az élelmiszerrendszerek teljes, fenntarthatóbb átalakítása.

Az első étkezési célú rovar, a lisztbogár lárvája megkapta az engedélyét a forgalomba hozatalra az Európai Unió egész területén
Fotó: APA/DPA

Ezzel párhuzamosan a nyugati világban rá­adásul

komoly lobbi folyik a hagyományos állati fehérjeforrások és az állattartás ellen.

Megkeresésünkre korábban az Agrárminisztérium azt közölte: hazánk álláspontja szerint nincs olyan mértékű fehérjehiány Európában, amely indokolná a rovarfehérjék étkezési célú felhasználását. Ráadásul a kontinensen hagyománya sincs ezen fehérjeforrások fogyasztásának, így Magyarország nem támogatja a döntést.

Új élelmiszerek, új kockázatokkal

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Magyar Nemzet megkeresésére korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy folyamatosan vizsgálja az új, vagy még engedélyeztetés előtt álló élelmiszereket.

Alapvetően nem tekinthetők biztonságosnak azok az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők, amelyeknek nincs fogyasztási hagyománya az Európai Unió területén. A rovarok fogyasztása több kockázattal járhat, amelyeket vizsgálni kell – tette hozzá a Nébih.