Rövidesen a hazai üzletek polcain is megjelenhetnek a rovarokból készült élelmiszerek, miután az Európai Unió területén élelmiszerként engedélyt kapott a lisztbogár lárvája.
A lisztkukac így alapanyagként vagy késztermékként forgalomba hozható mind a huszonhét tagországban. Ez az első eset, hogy egy rovarfaj étkezési céllal kapott uniós szintű engedélyt,
de a közeljövőben egyre több rovarféle kerülhet kereskedelmi forgalomba.
Magyarország ellenzi a rovarok élelmiszercélú felhasználását,
ugyanakkor a tagállamok többsége idén májusban zöld jelzést adott az alternatív fehérjeforrásnak azt követően, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) januárban emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítette a közönséges lisztbogár lárvájából készült élelmiszert.
Az Európai Bizottság jogalkotási szakaszának a lezárásával nem lesz akadálya annak, hogy az unió minden tagállamában beszerezhető legyen a szárított lisztkukac vagy az abból készült húspótlók, illetve egyéb étrend-kiegészítők, késztermék-alapanyagok.
Fotó: Reuters
A döntés nem meglepő, mivel az új élelmiszerekre vonatkozó EU-s szabályozás szerint 2021-től már azokban az országokban sem lehetne uniós szintű engedély nélkül rovarokból készült élelmiszereket forgalmazni, ahol eddig átmenetileg – tagállami hatáskörben – lehetett.
A rovaralapú élelmiszerek régóta beszerezhetők például Belgiumban, Hollandiában, Dániában vagy Finnországban. Az uniós engedélyezési eljárás során új élelmiszerként kell engedélyeztetni a rovarokat, mivel fogyasztásuk Európában nem volt általános 1997 előtt.
A friss uniós döntést várhatóan már a közeljövőben hasonlók követik. Ennek oka, hogy az étkezési és takarmányozási célú rovarok piaca – mint a hagyományos állati termékekkel szembeni alternatíva – mögött óriási befektetői háttér sorakozott fel.
A brüsszeli székhelyű Élelmiszer- és Takarmányrovarok Nemzetközi Szervezetének (IPIFF) az előrejelzése szerint a rovarpiac forgalma 2025-re már elérheti a nyolcszázmillió eurót, azaz csaknem háromszázmilliárd forintot.
– biológiai: kórokozó baktériumok, vírusok, paraziták, gombák, prionok jelenléte;
– kémiai: nehézfémek, toxinok, állatgyógyászati szerek, hormonok, növényvédőszer-maradékok jelenléte;
– fizikai: sérülést okozhatnak a rovar éles részei;
– speciális kockázat: a rovar allergizáló hatású lehet, egyes rovartermékeknél speciális kémiai kockázatot jelenthet egyebek mellett a túlzott kitinbevitel.
Jelenleg tizenegy további rovarfaj vár arra, hogy megkapja az uniós szintű engedélyt, így forgalmazható legyen élelmiszerként.
A rovarpiac szereplőinek óriási lehetőséget jelent Európa. A kontinensen működő cégek többsége francia és német vállalat, amelyek egyfelől régóta tenyésztenek rovarokat takarmányozási célokra, másfelől folyamatosan kutatják a rovarfajok emberi fogyasztásának a lehetőségeit.
