Buffett: Óvatosan az egyedi részvényekkel és a kriptodevizákkal!

Izgalmas kérdéseket vetett fel Warren Buffett az általa évtizedek óta kezelt részvénytársaság közgyűlésén. Ezúttal a részvénypiacok hosszú távú tapasztalatairól is szó volt, százhúsz évre visszamenőleg.

Kockázatos eszközök Fotó: Jakub Porzycki Forrás: NurPhoto via AFP

Immár évtizedek óta a világ egyik legstabilabb, legsikeresebb részvénytársasága a gyakorlatilag befektetési alap módjára működő, konzervatív stratégiá­járól híres Berkshire Hathaway. Mostanában, amikor egyes részvények árfolyamai váratlanul megindulnak és rövid idő alatt többszörösükre emelkednek (a kriptodevizákról nem is beszélve), kevésbé népszerűek az ilyen részvények, mivel a befektetőket elvakítja a nagy hozam reménye. Warren Buffett ugyanakkor pályafutása során rengeteg, a jelenlegihez hasonló eufóriát, majd az árfolyamok azt követő óhatatlan összeomlását nézte végig a legnagyobb nyugalommal, miközben saját cégét a megfontolt befektetési politika miatt ezek alig érintették, részvényesei hosszú távon stabil hozamnak örvendhetnek, és válságok, visszaesések idején sem kellett nyugtalankodniuk.

Buffett fel is hívta a járvány miatti kényszerű otthonlét hatására az online platformokon a tőzsdére sereglő, többnyire fiatalabb befektetők figyelmét, hogy az egyedi részvények – különösen, ha csak egy divathullám miatt vásárolják meg őket – igen kockázatosak lehetnek, a tapasztalatlanoknak sokkal inkább ajánlaná az indexkövető alapok vásárlását. Szerinte a legbiztosabb az S&P 500, amely a legnagyobb, legszélesebb körű index. Az egyedi részvényekkel, divatos iparágakkal kapcsolatban példának felhozta, hogy 1903-ban a belső égésű motorral hajtott autó fejlesztésekor kétezer autós cég volt, de túlnyomó többségük tönkrement, eltűnt, a hatalmas piacot végül néhány nagy, sikeres szereplő uralta.

Kockázatos eszközök
Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto via AFP

A közelmúltból rossz példának említette a GameStop részvényét, ahol klasszikus shortzárási árfolyam-emelkedés zajlott, de boldog-boldogtalan megvette a részvényt, amely a nagy magasságból nagyot zuhant. Buffett szerint ez szerencsejáték, ami pedig a mögöttes érték nélküli kriptodevizákkal folyik, az pláne, de humorosan megjegyezte, hogy ezzel nem akar most foglalkozni, mert esetleg a hallgatóságának tagjai között is sokan tartanak bitcoint, és nem akarja magára haragítani őket.

Arról is beszélt, hogy harminc év múlva teljesen mások lehetnek a legnagyobb tőzsdei cégek, mint most, elég csak visszanézni harminc évet: akkor a legnagyobb cégek fele japán volt, mivel épp a japán tőzsdén zajlott egy eufo­rikus, utólag buboréknak minősülő folyamat. Buffett elmondta még: nem bánta meg, hogy eladta a légitársaságokban lévő részvénycsomagjait, mert bizonytalan azt ille­tően, hogyan alakul az iparág közeljövője. A Berkshire Hathaway-nak 145 mil­liárd dollár készpénze van, de miután a részvénypia­ci eufória miatt magasnak tartja az árakat, nem készül komolyabb vásárlásra. A legnagyobb befektetést négy társaság részvénye adja: az Apple, az American Express, a Coca-Cola és a Bank of Amerika, de kisebb részesedések még nagyjából kilencven cégben vannak, köztük vasúttársaságok, biztosítók és sok, ma kevéssé felkapott iparág részvényei. A társaság egyébként 11,7 milliárd dolláros nyereséget ért el az első negyedévben, és folytatja a sajátrészvény-vásárlásokat is. Ennek összege 6,6 milliárd dollárt tett ki az első negyedévben, míg tavaly összesen 25 milliárd dollár volt.ű

Végül a részvényesek választ kaptak arra a kérdésre is, hogy ki veszi át a cég irányítását, ha az immár 90 év fölötti Buffett ezt már nem tudná folytatni. A cég második számú vezetője, Charlie Munger, akivel Buffett 62 éve dolgozik együtt, nem jöhet szóba, mivel 97 éves, viszont ő nevezte meg az utódot, aki Greg Abel, a Berkshire jelenlegi alelnöke.