Európa belefáradt a több mint egy éve tartó járványkezelésbe

Az európai munkavállalók negyede tart attól, hogy tovább romlik háztartása pénzügyi helyzete, ugyanakkor számuk alacsonyabb volt idén tavasszal, mint tavaly nyáron. Összességében a tavaly nyári helyzethez képest jelentősen romlott az európai állampolgárok mentális jólléte, érdemben visszaesett az intézményekbe vetett bizalmuk, és az oltást elutasítók száma is magas.

Európa minden országában nagy kihívást jelentett az online oktatás Fotó: Kuklis István Forrás: Délmagyarország

Rendkívül kimerültek az európai állampolgárok a több mint egy éve húzódó járványkezelés következtében. A lakosság tartaléka fogytán, ugyanakkor a munkájukat megtartók idén tavasszal már kevésbé tartottak anyagi helyzetük további romlásától, mint tavaly nyáron.

A járvány tavaly tavaszi megjelenése összességében tovább növelte a tagállamok közötti különbségeket – derül ki az Eurofound harmadik, idén tavasszal végzett felméréséből, amely lehetővé teszi az összehasonlítást a tavaly nyári és tavaszi kilátásokkal.

A 27 uniós tagállam mindegyikében nőtt azoknak az aránya, akiknél a megélhetést sodorta veszélybe a járvány.

A legkisebb mértékben Dániában okozott anyagi bizonytalanságot a koronavírus: idén tavaszra a válaszadók 14 százaléka számolt be a háztartásában megélhetési nehézségekről.

Horvátországban a legrosszabb a helyzet, a válaszadók 74 százalékának okozott a járvány valamekkora mértékű pénzügyi kilátástalanságot.

A leginkább azoknak súlyosbodott tavaly tavasz óta az anyagi helyzetük, akik elvesztették állásukat, vagy a foglalkoztatásukban valamilyen kedvezőtlen változás állt be, például a korlátozások közvetlenül érintették a munkahelyüket. Ők arról számoltak be, hogy

a szociális támogatások hozzáférhetősége továbbra is nehéz: átlagosan tíz igénylésből nyolcat elutasítottak.

Némileg kedvezőbb lett a tavaly nyári felméréshez képest azoknak a kilátása, akiknek a munkahelyét nem befolyásolta a járvány: míg 2020 nyarán több mint egyharmaduk gondolta úgy, a jövőben romlik anyagi helyzetük, idén tavasszal már csak negyedük látta így.

Európa minden országában nagy kihívást jelentett az online oktatás. A szülők túlnyomó többsége ellenzi a tartós digitális iskolát
Fotó: Délmagyarország/Kuklis István

A támogatások nehéz hozzáférhetősége és az újabb, téli lezárásokkal párosuló járványkezelés minden eddiginél tovább rontotta az uniós és nemzeti intézményekbe vetett bizalmat. Ez napjainkban is megmutatkozik, mivel

a védőoltások felvételének hajlandósága az egész kontinensen jelentősen elmarad a várttól.

A vakcina beadatásától tartózkodók túlnyomó részénél megfigyelhető, hogy elsődleges hírforrásként a közösségi médiából tájékozódnak, szemben a hagyományos távközlési eszközökkel.

Az oltási hajlandóságot csökkentette az Európai Gyógyszerügynökség bizonyos vakcinákkal szembeni aggálya.

Az oltások elfogadottsága kelet–nyugati megosztottságot mutat: a jobban oltakozni szándékozó nyugat-európai arány hatvan százalék körül alakult tavasszal, míg a keleti tagállamokban alacsonyabb. Az oltást teljes mértékben elutasítók aránya ugyanakkor mára mindenhol tíz százalék alá csökkent.

A téli korlátozások egyik legszembetűnőbb hozadéka, hogy az online oktatás elutasítottsága az egész Európai Unióban magas: a válaszadók mindössze 16 százaléka látná szerencsésnek, hogy a jövőben is fennmaradjon a digitális iskolai oktatás.

Ennek következtében a munka és magánélet összehangolása nehezebbé vált a gyermeküket nevelő szülőknél. Érdekes, hogy tavaly nyáron magasabb volt az otthon dolgozók és a hibrid munkavégzést – vagyis az otthoni és munkahelyi munkavégzést ötvöző – válaszadók aránya, mint az őszi és téli hónapokban. Mindez annak ellenére, hogy a munkavállalók többsége előnyösnek tartja a munkavégzés helyének a megválasztását.

Mentálisan is belefáradtak az európai lakosok a járványkezelésbe. A mentális jóllét a járvány megjelenése óta jelentősen csökkent, elsősorban az elszigeteltség és a korlátozások hatására. A 18 és 34 év közötti korosztályban érzékelhető legjobban a csökkenő türelem: tavaly nyáron a válaszadók fele, mára viszont 65 százaléka vált kitetté a depressziónak. Mind a mentális, mind az anyagi jóllétet vizsgálva egyértelmű, hogy

a járvány legnagyobb kárvallottjai a fiatalabb korcsoportok,

míg a rendkívüli helyzetet az ötven év felettiek jobban viselik.