A kormányoknak hatalmas kihívást, a nyugdíjpénztáraknak és vagyonkezelőknek pedig legalább ekkora növekedési lehetőséget jelent, hogy világszerte jelenleg a 26–35 év közötti munkavállalók megközelítőleg nyolcvan százaléka ma még egyáltalán nem tesz félre a nyugdíjas éveire – állapítja meg a PwC a nyugdíjpiaci tendenciákról készített összefoglalójában.
Fotó: Havran Zoltán
A világ globális munkavállalói piacának mintegy 65 százaléka egyáltalán nem fizet nyugdíjjárulékot, míg például az Egyesült Államokban a nyugdíj előtt állók nyugdíjcélú megtakarításainak középértéke 120 ezer dollár. Ez az összeg, 15 év nyugdíjban töltött idővel számolva, várhatóan kevesebb mint ezer dollárt (hozzávetőleg háromszázezer forintot) biztosít majd havonta az amerikai honpolgároknak. Ezzel az amerikai nyugdíj-előtakarékossági programok vagyonának növekedési üteme kétszer akkora, mint az összes többi globális piacé együttvéve. Sőt az előrejelzések szerint
2025-re várhatóan az Egyesült Államokban kezelt nyugdíjvagyon teszi ki a világ nyugdíjvagyonának 64 százalékát, míg a következő helyen álló Egyesült Királyság és Kanada annak mindössze 5,6, illetve 4,7 százalékával rendelkezik majd
– mutatnak rá a PwC szakértői.
Magyarországon a statisztikai hivatal adatai szerint a munkaképes lakosságon belül mindössze 21 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása. Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 1625 milliárd forint, ami mintegy 1,1 millió tag között oszlik meg. Ezt egészíti ki mintegy 380 ezer nyugdíjbiztosítás és 107 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla. Az Európai Unió viszonylatában az ilyen típusú megtakarításokkal a sereghajtó mezőnyben, a 22. helyen állunk. Ráadásul miután a legtöbb itthoni nyugdíj-megtakarítási eszköz egyösszegű kifizetést is lehetővé tesz a nyugdíjaskor elérésekor, még az a félretett néhány millió forint is gyakran ház, telek, autó vásárlására vagy éppen az unokák megsegítésére megy el, nem pedig a havi nyugdíjak hosszú távú kiegészítésére.
Mindeközben
a magyar nyugdíjrendszer alapján jelenleg nincs járulékfizetési felső határ, így akár „szupernyugdíjakra” is jogosulttá válhatnak a nyugdíjba vonulók
– hívja fel a figyelmet a PwC. Hozzátéve, hogy ugyanakkor extra alacsony nyugdíjak is kialakulhatnak: ha valaki egész életében a minimálbérnek megfelelő összeget keresett, akkor a nyugdíja is ennek megfelelő lesz. Főként ennek a rétegnek lenne szükséges az, hogy aktívak legyenek a nyugdíjcélú öngondoskodásban – fűzik hozzá az összefoglaló készítői.
Városi legendák és valóságos kihívások
– A magyarok elsősorban az államtól várják a nyugdíjukat, amelynek összegét két dolog határozza meg: egyrészt az átlagfizetés 1988-tól, másrészt pedig a munkaviszonyban, más kereső tevékenységgel eltöltött idő. Városi legenda tehát az, hogy a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó öt évben megkeresett bérek alapján kapunk nyugdíjat – mutat rá a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója. Honyek Péter ugyanakkor külön felhívja a kisvállalkozók, főként a 420 ezer katás (kisadózó vállalkozások tételes adója) adóalanyok figyelmét, hogy számukra szinte elengedhetetlen az időben megkezdett öngondoskodás. Ők törvényesen fizetnek a minimálbér vagy még alacsonyabb összeg után járulékokat, miközben a vállalkozásukból felvett osztalékból élnek. Ám az osztalék után nem fizetnek járulékot, így nyugdíjra sem jogosultak azután.
