Megérdemelne jóléti juttatásokat a társadalom

Aki csak teheti, pótolja be elmaradt beruházásait, utazásait, vegyen részt szabadidős, szórakoztató eseményeken – ezt javasolja az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László a véleményét a Magyar Nemzetnek úgy indokolta meg, hogy a társadalmat a válság révén komoly sokk érte, amit ki kell heverni. Az elnök ezért azt is jó megoldásnak tartaná, ha az állam jövőre extra jóléti juttatásokra fordítaná elkölthető forrásait. Az elnök óva intett attól, hogy a polgármesterek feláldozzák hitelességüket az anyagi érdekek oltárán.

Odessza, 2020. július 6. Zsúfolásig teli strandolókkal a Fekete-tenger partja Odesszában 2020. július 5-én. Oroszországban és Ukrajnában nyaralók tízezrei népesítik be a fekete-tengeri strandokat kevés figyelmet fordítva a koronavírus-járvány miatt elõírt biztonsági intézkedésekre annak ellenére, hogy a napi megbetegedések száma mindkét országban jelentõs. MTI/AP/Szergej Poljakov Fotó: Szergej Poljakov

– Az elmúlt években már megszokhatták a politika iránt érdeklődők, hogy év vége helyett nyár elején dőlnek el az állami pénzügyek legfontosabb kérdései. Korábban szeptember–október táján ismerhette meg a közvélemény a következő évi költségvetés tervezetét, így a lehetséges adóügyi változásokat is, egy jó ideje viszont ezek májusban kiderülnek. Van annak jelentősége, hogy most, a válságból kilábalóban is lesz már nyáron elfogadott költségvetése az országnak?

– A költségvetés évközi elfogadása járványmentes viszonyok között a kiszámíthatóságot jelenti, fél évet adva a lakosságnak és a vállalkozásoknak a felkészülésre. Arra, hogy az érintettek az állami döntésekhez igazíthassák saját terveiket. A mindennapok most, a járvány miatt, a szokásosnál is több bizonytalanságot hordoznak magukban, ilyenkor felértékelődhet minden olyan mozzanat, amely a biztonságot, a tervezhetőséget segíti. Éppen ilyen az ország költségvetésének a korai elfogadása.

Ha valaki – legyen szó az államról vagy egy családról, egy cégről – előre tervez, a pénzét megfontoltan, hasznosan költheti el.

Veszélyes Joe Biden adóügyi ötlete – erről beszélt lapunknak az ÁSZ elnöke. Domokos László szerint az adóztatás ügye a gazdasági szuverenitás alapvető pillére. Az elnök nyilatkozatát itt olvashatja el.

– Ha már pénzköltés: jövőre országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon, s volt idő, hogy az ilyen években választási költségvetéseket készítettek az éppen hatalmon lévők, nemegyszer esztelen osztogatás vette kezdetét. Az Állami Számvevőszék a múlt héten fejtette ki véleményét a büdzsé tervezetéről. Választási költségvetés lesz a 2022-es?

– Az ÁSZ – ellátva tanácsadó, véleményező feladatát – idén 31. alkalommal adott értékelést az aktuális költségvetési törvénytervezetről. Mint máskor, ezúttal is azt vizsgáltuk meg, hogy a kormányzati tervezés szabályszerű volt-e, a bevételek megalapozottak, a kiadások elégségesek-e. Politikai fogalmakkal, mint osztogatás és választási költségvetés, nem foglalkoznék,

a szóvirágok eregetését érdemes meghagyni a politika szereplőinek. Sokkal beszédesebbek ezeknél a valós adatok.

– Merthogy mit mutatnak az adatok?

– Először is azt emelném ki, hogy a jövőre tervezett állami bevételek 97 százalékban teljesen megalapozottak. Lényeges pont ez: a 2015 előtti időkben a bevételek 70-80 százalékát nem, vagy csak részben találta megalapozottnak a számvevőszék, vagyis a kormányzat a mostani, bizonytalanságokkal teli időszakban sokkal pontosabban tervezte meg az állam jövő évi működését, mint annak előtte. Fontos elem az is, hogy a törvénytervezet teljesíti az alaptörvény elvárását, vagyis jövőre mérséklődik az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke. S bár a kiadások között akadnak kockázatos elemek, összességében azt mondhatom:

rugalmas költségvetés lesz a jövő évi, olyan, amely mind a két forgatókönyvre felkészül.

– Két forgatókönyv volna jövőre?

– A járvány alakulása határozza meg még most is a folyamatokat, így innen nézve két eseménysorra kell felkészülni.

Az egyikben újabb hullám alakul ki, ilyenkor a védekezés a lényeg. A másik szerint sikerül úrrá lenni a fertőzés terjedésén, ebben az esetben a gazdaság újraindítása a legfontosabb kérdés.

Amikor azt mondom, hogy a költségvetés rugalmas, akkor arra gondolok, hogy a kormányzat a törvénytervezetben foglaltak alapján megfelelő választ adhat mind a két, egyébként egymással ellentétes, így egészen eltérő állami fellépést megkövetelő helyzetre. Kezdjük a rosszabb verzióval. A költségvetés tervezetében több olyan elem van, amely lehetővé teszi, hogy az állam azonnal reagálhasson, ha kirobban a negyedik hullám. Még most sem ismerjük teljesen a koronavírust, nem zárható ki, hogy a globális helyzet esetleges rosszabbra fordulása ismét lezárásokat, mozgásbeli és ezzel gazdasági korlátozásokat hoz idehaza is. A folyamatok efféle alakulásának a kezelésére készen áll a költségvetés: az egészségügy kiadásaihoz és a gazdaság újraindításához elkülönített pénzügyi alapok adnak fedezetet, de több olyan markáns tétel is szerepel a tervezetben, amelynél nem húzták meg a felső határt, vagyis az összegek elvben korlát nélkül rendelkezésre állnak. Az 5,9 százalékos költségvetési hiány ezek mellett önmagában is nagy mozgásteret jelent arra az esetre, ha a nemzetközi járványhelyzet rosszabbra fordul. Röviden: ha kell, lesz pénz az újabb védekezési intézkedésekre.

Az ÁSZ vezetője szerint, ha a gazdaság a vártnál is erőteljesebben felpörög, akkor érdekes döntéshelyzet állhat elő Fotó: Havran Zoltán

– S mi lesz akkor, ha a járványt kontrollálható keretek közé tereli a tömeges oltás?

– Akkor pénzügyi értelemben új lehetőségek, egyúttal kihívások nyílnak meg. A kormány 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2022-re, ez kiemelkedő eredmény volna, de az egészségügyi helyzet jobbra fordulása esetén minden további nélkül teljesíthetőnek tűnik. Sőt nemcsak teljesíthető, de akár túl is teljesíthető. Beszédes, hogy egyes nemzetközi szervezetek ennél magasabb növekedést is várnak a magyar gazdaságtól, vagyis derűlátóbbak, mint a magyar kormány. Ez korábban nem volt jellemző. Ha ez igazolódik, vagyis a gazdaság a vártnál is erőteljesebben felpörög, akkor érdekes döntéshelyzet állhat elő: a kormányzat választhat.

Határozhat úgy, hogy az éppen rendelkezésre álló anyagiakat nem újabb fejlesztésekre, hanem az életszínvonal további javítására fordítják.

– Mire gondol pontosan?

– A 2022-es költségvetés több fontos jóléti intézkedést is tartalmaz, de ezek mind valamilyen konkrét célt szolgálnak, tehát – mégiscsak alkalmazva a pártpolitika szókészletét – nem osztogatásról van szó. Személyi jövedelemadó-mentességet kapnak a 25 évnél fiatalabbak, a változtatás fő célja, hogy a fiatalok legális körülmények között kezdhessék meg pályájukat. Érdemi béremelést kapnak az egészségügy szereplői, a fizetésnövekedés egyrészt ellensúlyozza a hálapénz kivezetését, másrészt szerepe lehet abban, hogy hazatérjenek a magyar szakemberek külföldről. Eközben megmaradnak a lakástámogatások, ami a gazdasági fellendülés szempontjából sem mellékes, s újra fizet 13. havi nyugdíjat az állam. Utóbbi juttatás abban segíthet, hogy az idősek könnyebben kezelhessék a járvány őket érő hatásait. S valójában a mostani időszak legfontosabb pontja éppen ez.

A magyar társadalmat – ahogy a világ összes többi társadalmát is – egy éve megbéklyózza a válság. Az államnak, ha teheti, áldoznia kell az életszínvonalat javító juttatásokra: ha a gazdaság felvette a kellő fordulatszámot, ha beindultak a hosszabb távú fejlesztések, s ezek után is van felhasználható keret, a kormánynak megítélésem szerint ismét adnia kell.

– Ez mégiscsak olyan, mintha – maradva a politika kifejezésénél – osztogatásokat szorgalmazna.

– A magyar társadalmat hatalmas sokk érte a járvánnyal és a nyomában járó lezárásokkal. Az anyagi károk nem voltak túlzottan súlyosak, a gazdasági visszaesés kisebb volt a becsültnél. A társadalmat ezzel együtt is alaposan megpróbálta a válságidőszak, ami – ha van kellő fedezet – alapos indoka lehet bizonyos állami juttatásoknak. Az állampolgárok ugyanis ezt egyszerűen megérdemlik, hiszen kitartottak a nehéz időkben.

De, úgy gondolom, a társadalom tagjai maguk is változtathatnak egy időre a hozzáállásukon.

A járvány alatt sokan félretettek, tartalékoltak, s ezt helyesen tették. Most azonban megfelelőnek mutatkozik az idő arra, hogy elhalasztott vásárlásai­kat, elmaradt nyaralásaikat pótolják, szórakoztató szolgáltatásokat vegyenek igénybe, vagyis éljenek a visszakapott szabadsággal, és érezzék jól magukat.

– Megszólalásaiban az utóbbi években rendre a takarékosság, az észszerű költések és a családi kassza megtervezésének a fontosságát hangoztatta. Átmenetileg ön is megváltoztatta hozzáállását?

– Álláspontom annyiban nem változott, hogy az ész nélküli költekezést most sem támogatom sem az államnál, sem az egyes egyéneknél. A tervezés jelentősége ma is alapvető fontosságú.

A sokkot azonban ki kell heverni, s az adatok azt mutatják: sokan gyűjtöttek össze számottevő összegeket, lemondva megannyi beruházásról, szórakozásról, az életük bizonyos részéről. Ezeket most érdemes pótolni.

De nem mindegy, hogy miből. Példát ez ügyben az állami szférából hozok. Az Európai Unió helyreállítási pénzeiből Magyarországot megilleti még nagyjából 3400 milliárd forintnyi összeg. Ez hitel. A kormány úgy döntött, hogy ezt a kölcsönt most nem veszi fel, s, úgy vélem, jó döntést hozott. Az ÁSZ elemzői is a kockázatokra hívták fel a figyelmet. Az összeg 2023-ig rendelkezésre áll, tehát egyfajta tartalékként tekinthetünk rá. Ha berobban a negyedik hullám, vagy a gazdaság lefulladna, akad egy költségvetési léptékkel mérve is számottevő összeg, amely szinte azonnal bevethető. Az államot is költésre ösztökélem, de csak az észszerűség keretei között, tehát csak akkor, ha van erre használható összeg. Most nagy hangsúlyt kell helyezni a gazdaság újraindítására, a kellő lendület megszerzésére.

Domokos László: A válság mindenkit érintett, emiatt úgy tisztességes, ha az anyagi terhek viseléséből is mindenki részt vállaljon
Fotó: Havran Zoltán

– A kellő lendület megszerzé­séért a kormány – egyebek mellett – hozzányúlt az iparűzési adóhoz, a változtatás a hazai politikai szócsatákban is gyakran előkerül. A baloldal szerint a kormány egyenesen kivérezteti az önkormányzatokat azzal, hogy a járvány miatt időlegesen a felére csökkentette a legkisebb gazdasági szereplők iparűzési adóját. Ön hogyan látja e kérdést?

– Ezt az adót nem a nyereség, hanem a bevétel alapján kell leróni, vagyis akkor is jelentkezik fizetési kötelezettség, ha a vállalkozás veszteséges. A válság miatt sokan hónapokra bezártak, nyereségről sok esetben beszélni is kár, ezek miatt az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy ehhez az adóhoz hozzá kell nyúlni. Furcsamód nem mindenki vette észre, hogy az iparűzési adó csökkentése nem pénzügyi kérdés, hanem hitelességi ügy. A válság mindenkit érintett, emiatt úgy tisztességes, ha az anyagi terhek viseléséből is mindenki részt vállaljon.

Az anyagi érdekek csapdájába esett, aki saját hitelességének a csorbulása árán is kiállt az adott esetben veszteséges kisvállalkozások megadóztatása mellett.

Mert ebben az esetben valójában erről van szó.

– Határozott álláspontja van az iparűzési adóról. Mindez talán annak is köszönhető, hogy az ÁSZ az utóbbi időben alaposan beleásta magát az önkormányzati ügyekbe, ellenőrizték a legtöbb magyar helyhatóságot. Milyen tapasztalatokat szereztek?

– Az volt a célunk, hogy ne csak az államot, hanem az önkormányzatokat is segítsük a tapasztalatainkkal, egyúttal feltárjuk azokat a kockázatokat, amelyek növelik az egyes hivatalokban a korrupció veszélyét, vagy pénzügyi kockázatokat jelentenek.

A társadalmi bizalom erősítése a helyhatóságoknál is elengedhetetlen, helyi szinten is csökkenteni kell a csalás és a vesztegetés lehetőségét.

Örömmel mondhatom, hogy az önkormányzati vezetők partnerek ebben. Vizsgálatainkat folytatjuk, az önkormányzati vállalatok, illetve a költségvetési szervek következnek a sorban.