Lassan, de biztosan hódít a távhő

Újabb távhőszigetek kiépítése mellett az is elsődleges, hogy a meglévő fűtőművek hatékonyabbakká, korszerűbbekké váljanak. Ennek jegyében újult meg az érdi létesítmény egyik kazánja, de geo­termikus alapú és úgynevezett kapcsoltan termelő fejlesztést is átadtak az idén Magyarországon.

A helyiségek levegőjének felmelegítése valamennyi társasházban automatikusan indul el Fotó: Fotó: Éberling András

Érden is elindulhat a távhőtermelői telephely korszerűsítése – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, miután megadta erre az engedélyt az Érdhő Távhőtermelő és Szolgáltató Kft.-nek. Az átalakítás lényege, hogy egy régi típusú melegvíz-kazán helyére magasabb hatásfokú, úgynevezett kondenzációs hőhasznosítású kazánt telepítenek. A kondenzációs hőhasznosításhoz beépítenek egy füstgáz-hőhasznosító berendezést is, amely a kazánokból kilépő, jelentős energiatartalommal rendelkező füstgáz hőenergiáját nyeri vissza, ezzel javítva a berendezés hatékonyságát.

Az új technikáknak köszönhetően a fűtőmű hatásfoka és energiahatékonysága is növekszik, vagyis primerenergia-megtakarítás érhető el, így kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe.

A mintegy ezer lakás fűtését és használati melegvíz-igényét biztosító, 1,3 MW névleges teljesítményű berendezés és két másik, 4,6 és 4,25 MW-os egység évente 32 800 GJ hőenergiát állít elő.

Érd mellett 94 további településen csaknem 650 ezer lakásban van távhőszolgáltatás. E számok növelése kormányzati cél, hiszen a légkörre nézve az egyik leginkább kímélő technológiáról van szó, részben azért, mert a hőenergia erőművi előállítása hatékonyabb, gazdaságosabb, mint lakásonként. Az sem mellékes szempont, hogy a lakóknak jóval kényelmesebb a távfűtést használni, mint saját fűtési rendszert karban tartani.

A távfűtési rendszerek hatékonyságának javításában még vannak lehetőségek
Fotó: Mirkó István

Ám a 650 ezer lakás a teljes állománynak mintegy 15 százalékát jelenti, igaz, egyre keresettebbek a távhős lakások, Budapesten például az újonnan épülő ingatlanok közül egyre többnél azzal számolnak, hogy erre a szolgáltatásra csatlakoznak.

Ahogyan a 2030-ig szóló Nemzeti energiastratégiában áll: szükséges a távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítása, amihez elengedhetetlen a szolgáltatás műszaki színvonalának fejlesztése. Ilyen korszerűsítés zárult le az év elején a kiskunfélegyházi Petőfi Fűtőműben, ahol immár a hőenergia mellett villamos energiát is előállítanak. De a stratégia említi a decentralizált, fokozatosan összekapcsolható távhőszigetek létrehozását, az egyedi szabályozhatóság és mérés kialakítását, a megújuló energiaforrások és a hulladékégetés bevonását a távhőtermelésbe. A távhőszigetek összekapcsolására jó példa a budapesti Főtáv Kéménymentes belváros projektje, az egyedi szabályozhatóság elterjesztésére pedig a rendre megjelenő támogatási pályázatok, amelyeket lakóközösségek vehetnek igénybe.

A megújuló alapú hőenergia-előállítás aránya a teljes hőfelhasználáson belül a jelenlegi tízről huszonöt százalékra emelkedik az évtized végéig

a vizsgált forgatókönyv alapján. A megújuló-alapú hőenergia előállításához sorolandó a biomassza, a napenergia és a geotermikus energia hasznosítása is, utóbbival jelenleg mintegy hatezer lakást fűtenek, Mátészalkán februárban indult el a szolgáltatás 1400 lakásban és több közintézményben.

Ablaknyitás helyett radiátorszelep

Még elérhető a nyár végéig (vagy a hárommilliárd forintos keretösszeg kimerüléséig) az a támogatási pályázat, amelyben társasházak és lakás­szövetkezetek igényelhetnek támogatást távfűtési rendszerük korszerűsítésére. A márciusban megnyílt lehetőség azon 170 ezer lakás modernizálását célozza, amelyekben még most is az ablakok nyitogatásával, nem pedig – állítható szelep híján – a radiátorokkal szabályozzák a hőmérsékletet. Támogathatók a kimutatható energia- és szén-dioxid-megtakarítást eredményező korszerűsítések, felújítások az elszámolható bruttó költségek legfeljebb ötven százalékáig. A támogatás összege minimum 150 ezer forint, legfeljebb 75 millió forint, az egy lakásra eső támogatási összeg azonban nem haladhatja meg a négyszázezer forintot. Részletek a Tav2020.emi.hu honlapon találhatók.