Érden is elindulhat a távhőtermelői telephely korszerűsítése – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, miután megadta erre az engedélyt az Érdhő Távhőtermelő és Szolgáltató Kft.-nek. Az átalakítás lényege, hogy egy régi típusú melegvíz-kazán helyére magasabb hatásfokú, úgynevezett kondenzációs hőhasznosítású kazánt telepítenek. A kondenzációs hőhasznosításhoz beépítenek egy füstgáz-hőhasznosító berendezést is, amely a kazánokból kilépő, jelentős energiatartalommal rendelkező füstgáz hőenergiáját nyeri vissza, ezzel javítva a berendezés hatékonyságát.
Az új technikáknak köszönhetően a fűtőmű hatásfoka és energiahatékonysága is növekszik, vagyis primerenergia-megtakarítás érhető el, így kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe.
A mintegy ezer lakás fűtését és használati melegvíz-igényét biztosító, 1,3 MW névleges teljesítményű berendezés és két másik, 4,6 és 4,25 MW-os egység évente 32 800 GJ hőenergiát állít elő.
Érd mellett 94 további településen csaknem 650 ezer lakásban van távhőszolgáltatás. E számok növelése kormányzati cél, hiszen a légkörre nézve az egyik leginkább kímélő technológiáról van szó, részben azért, mert a hőenergia erőművi előállítása hatékonyabb, gazdaságosabb, mint lakásonként. Az sem mellékes szempont, hogy a lakóknak jóval kényelmesebb a távfűtést használni, mint saját fűtési rendszert karban tartani.
Fotó: Mirkó István
Ám a 650 ezer lakás a teljes állománynak mintegy 15 százalékát jelenti, igaz, egyre keresettebbek a távhős lakások, Budapesten például az újonnan épülő ingatlanok közül egyre többnél azzal számolnak, hogy erre a szolgáltatásra csatlakoznak.
Ahogyan a 2030-ig szóló Nemzeti energiastratégiában áll: szükséges a távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítása, amihez elengedhetetlen a szolgáltatás műszaki színvonalának fejlesztése. Ilyen korszerűsítés zárult le az év elején a kiskunfélegyházi Petőfi Fűtőműben, ahol immár a hőenergia mellett villamos energiát is előállítanak. De a stratégia említi a decentralizált, fokozatosan összekapcsolható távhőszigetek létrehozását, az egyedi szabályozhatóság és mérés kialakítását, a megújuló energiaforrások és a hulladékégetés bevonását a távhőtermelésbe. A távhőszigetek összekapcsolására jó példa a budapesti Főtáv Kéménymentes belváros projektje, az egyedi szabályozhatóság elterjesztésére pedig a rendre megjelenő támogatási pályázatok, amelyeket lakóközösségek vehetnek igénybe.
A megújuló alapú hőenergia-előállítás aránya a teljes hőfelhasználáson belül a jelenlegi tízről huszonöt százalékra emelkedik az évtized végéig
