A célzott adóelengedések és a járvány okozta adóalap-csökkenések ezermilliárd forintot meghaladó költségvetésibevétel-kiesést okoztak 2020-ban, míg a gazdaságvédelmi intézkedésekre fordított kiadások meghaladták a négyezermilliárd forintot. Következésképpen a tavalyi költségvetési hiány sokszorosan túllépte a tervezett mértéket, és megszakadt a GDP-arányos államadósság-mutató évtizedes csökkenésének folyamata is. Az ÁSZ elemzői azonban úgy ítélik meg, szükséges volt a nemzetgazdaság rugalmas ellenálló képességének erősítése érdekében a költségvetési egyensúlyt háttérbe szorítani, amit a válsághelyzeti mentesítési szabályok jogilag is lehetővé tettek.
A járvány sokkhatásainak tompítása érdekében a gazdaságpolitikai intézkedések a súlyos és tartós gazdasági visszaesés elkerülésére, a mielőbbi gazdasági helyreállítás ösztönzésére irányultak.
A fiskális politika elsősorban a járvány kezelését, az emberéletek védelmét szolgálta, ezért 1152,5 milliárd forint összegben finanszírozta a járványügyi védekezést, az egészségügyieszköz-beszerzést és az egyéb, a járvánnyal összefüggő egészségügyi többletkiadásokat. Emellett az intézkedések célja az volt, hogy minél több forrás maradjon a gazdasági szereplőknél, ezért a versenyképesség támogatása, a gazdaság gyors talpra állítása érdekében adókönnyítéseket, adó- és járulékmentességeket, valamint célzott támogatásokat vezettek be – mutatnak rá az ÁSZ szakértői. Hozzáteszik: a járvány első hullámában alkalmazott fiskális intézkedések 2020-ban, a járvány második hullámának megjelenését követően folytatódtak, illetve bővültek. A célzott adóelengedések és a járvány okozta adóalap-csökkenések 1057 milliárd forint költségvetési bevételcsökkenést jelentettek, míg a gazdaságvédelmi intézkedésekre fordított kiadások 4030,7 milliárd forint összegben teljesültek. E kettős hatás megnövelte a költségvetés hiányát és az államadósságot.
Fotó: Árvai Károly/MTI/Kormány.hu
A számvevőszék elemzése külön rámutat arra, hogy
miután a pénzforgalmi hiányt növelő kiadások részben a kormányzati szektoron belül maradtak vagy az állam vagyonának gyarapodását eredményezték, e tételek nem növelték a kormányzati szektor eredményszemléletű hiányát,
amely az előzetes adatok alapján tavaly végén 3869,6 milliárd forint volt, és a GDP 8,1 százalékát jelentette. Bár ez jelentősen meghaladta a GDP-arányos hiánynak az uniós és a hazai szabályok szerinti háromszázalékos küszöbértéket, ám ezt az időközben érvénybe lépett mentesítési záradékok lehetővé tették. A kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított, konszolidált bruttó adóssága 2020-ban az előző évhez képest 23,4 százalékkal, 38 408,0 milliárd forintra emelkedett, ami a GDP 80,4 százalékát tette ki.
