Sokkhatás után rugalmas ellenállás

Új kihívások elé állította a költségvetési politikát a Covid–19-világjárvány: kiemelten fontossá vált a nemzetgazdaság ellenálló képességének alakulása, rugalmassága. Ezt igazolják a külső sokkhatások kezelése érdekében született 2020-as hazai gazdaságpolitikai intézkedések is, amelyek a súlyos és tartós visszaesés elkerülésére, a helyreállítás feltételei­nek megteremtésére irányultak – hangsúlyozza az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Költségvetési Tanács számára a 2022-es büdzséhez készített elemzésében.

Fotó: MTI

A célzott adóelengedések és a járvány okozta adóalap-csökkenések ezermilliárd forintot meghaladó költségvetésibevétel-kiesést okoztak 2020-ban, míg a gazdaságvédelmi intézkedésekre fordított kiadások meghaladták a négyezermilliárd forintot. Következésképpen a tavalyi költségvetési hiány sokszorosan túllépte a tervezett mértéket, és megszakadt a GDP-arányos államadósság-mutató évtizedes csökkenésének folyamata is. Az ÁSZ elemzői azonban úgy ítélik meg, szükséges volt a nemzetgazdaság rugalmas ellenálló képességének erősítése érdekében a költségvetési egyensúlyt háttérbe szorítani, amit a válsághelyzeti mentesítési szabályok jogilag is lehetővé tettek.

Az ÁSZ jelentése azt is kiemelte, hogy a járvány első hullámában alkalmazott fiskális intézkedések 2020-ban, a második hullám megjelenését követően folytatódtak, illetve bővültek

A járvány sokkhatásainak tompítása érdekében a gazdaságpolitikai intézkedések a súlyos és tartós gazdasági visszaesés elkerülésére, a mielőbbi gazdasági helyreállítás ösztönzésére irányultak.

A fiskális politika elsősorban a járvány kezelését, az emberéletek védelmét szolgálta, ezért 1152,5 milliárd forint összegben finanszírozta a járványügyi védekezést, az egészségügyieszköz-beszerzést és az egyéb, a járvánnyal összefüggő egészségügyi többletkiadásokat. Emellett az intézkedések célja az volt, hogy minél több forrás maradjon a gazdasági szereplőknél, ezért a versenyképesség támogatása, a gazdaság gyors talpra állítása érdekében adókönnyítéseket, adó- és járulékmentességeket, valamint célzott támogatásokat vezettek be – mutatnak rá az ÁSZ szakértői. Hozzáteszik: a járvány első hullámában alkalmazott fiskális intézkedések 2020-ban, a járvány második hullámának megjelenését követően folytatódtak, illetve bővültek. A célzott adóelengedések és a járvány okozta adóalap-csökkenések 1057 milliárd forint költségvetési bevételcsökkenést jelentettek, míg a gazdaságvédelmi intézkedésekre fordított kiadások 4030,7 milliárd forint összegben teljesültek. E kettős hatás megnövelte a költségvetés hiányát és az államadósságot.

A fiskális politika elsősorban a járvány kezelését, az emberéletek védelmét szolgálta
Fotó: Árvai Károly/MTI/Kormány.hu

A számvevőszék elemzése külön rámutat arra, hogy

miután a pénzforgalmi hiányt növelő kiadások részben a kormányzati szektoron belül maradtak vagy az állam vagyonának gyarapodását eredményezték, e tételek nem növelték a kormányzati szektor eredményszemléletű hiányát,

amely az előzetes adatok alapján tavaly végén 3869,6 milliárd forint volt, és a GDP 8,1 százalékát jelentette. Bár ez jelentősen meghaladta a GDP-arányos hiánynak az uniós és a hazai szabályok szerinti háromszázalékos küszöbértéket, ám ezt az időközben érvénybe lépett mentesítési záradékok lehetővé tették. A kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított, konszolidált bruttó adóssága 2020-ban az előző évhez képest 23,4 százalékkal, 38 408,0 milliárd forintra emelkedett, ami a GDP 80,4 százalékát tette ki.

A Covid–19-járvány olyan sokkszerű gazdasági megrázkódtatást okozott 2020-ban, amelynek következtében hazánkban az előző évhez képest a GDP (bruttó hazai termék) öt százalékkal csökkent, a főbb makrogazdasági mutatók kedvezőtlen irányba változtak, és negatív hatást gyakoroltak a vállalati, a fogyasztási és a lakossági adók teljesülésére egyaránt – fogalmaz az ÁSZ összeállítása. Kiemelik azt is, hogy a fogyasztói árak 2020-ban 3,3 százalékkal nőttek, s a járvány megfékezésére hozott korlátozások következtében a második negyedévben szinte valamennyi nemzetgazdasági ágazatban visszaesett a foglalkoztatottak száma is, a tavalyi év végére ugyanakkor már meghaladta az előző évi értéket – összegzi az elemzés.