A reptéri vasút miatt is vita van a kormány és a Budapest Airport között

Stratégiai fontosságú kérdésekben nem jut közös nevezőre a budapesti repülőtér kezelője és a magyar kormány, többek közt ezért kívánják visszavásárolni a légikikötő üzemeltetői jogát. Vitás kérdés például a reptéri vasút létesítése, amely két és fél éve nem halad előre.

Egyre kevesebb úti cél közül válaszhatnak az utasok Fotó: Havran Zoltán

– Nehéz úgy közlekedéspolitikát csinálni, hogy ha

az egyetlen komoly repülőterünk tulajdonosa nem akar beleilleszkedni a folyamatokba.

Ezért azt mondjuk, hogy ha nem tudják, nem akarják működtetni a budapesti repteret, akkor beszéljük meg, teszünk egy ajánlatot – nyilatkozta a napokban Palkovics László miniszter. Mint lapunk elsőként megírta, az innovációs tárca vezetője kapta azt a feladatot a kormányban, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a reptér-üzemeltetővel a koncesszió visszavásárlásáról.

Turisták keresik a járatukat Ferihegyen. Stratégiai nézetkülönbségek a kormány és a reptér-üzemeltető között
Fotó: Havran Zoltán

A kormány és a Budapest Airport közötti vitapontok között szerepel a repülőtér kötöttpályás megközelítésének kérdése. Az új közlekedési kapcsolat létesítése indokolt, hiszen

a reptér közúti megközelítése zavarérzékeny: elég egyetlen koccanás a kétszer egy sávos gyorsforgalmi úton, és órákra ellehetetlenül a belváros és Ferihegy közötti utazás.

A vasút ezzel szemben gyorsabb és biztonságosabb megközelítést kínál, és a repülőtér közvetlen közelében két országos vasúti fővonal is megtalálható. Ráadásul ez olyan beruházás, amit minden bizonnyal támogat az unió.

Valamiért azonban nem halad előre a projekt. Immár két és fél éve, 2019 januárja óta tudjuk, hogy a reptéri vasút megvalósítása akadályba ütközött Ferihegyen. Homolya Róbert, a nemzeti vasúttársaság első embere nyilatkozta akkor, hogy bár a tervek – a MÁV megrendelésére – készen állnak,

a fő kérdés az, hogy a privatizált reptér kezelője milyen beavatkozáshoz járul hozzá. A reptér-üzemeltető ugyanis mondhatja azt, hogy nem engedi a vasúti pálya átvezetését a területén.

Bár a Budapest Airport (BA) akkor is tiltakozott, hogy bármiben akadályozná a fejlesztés megvalósítását, a tény az, hogy ebben az ügyben nem történt változás, a program nem haladt előre.

Később Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) igazgatója mondta egy szakmai rendezvényen: az a probléma, hogy a repülőteret működtető BA-val korábban úgy kötöttek sok évtizedre szóló megállapodást, hogy a szerződésbe nem került bele, hogy a területen biztosítani kell a vasút építését.

A cég pedig, amelynek komoly bevétele van a taxiforgalomból, sőt a BKK buszainak jegyeladásaiból is százalékot kap, csak bérleti díj fejében engedélyezné a vasút építését.

Ezzel szemben maga a BA úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a repülőtéri vasútvonal megépítését teljes mértékben támogatja, és egyben határozottan cáfolta, hogy a területért bérleti díjat számolna fel. A kérdésben tehát nyilvánvalóan ellentétes állítások láttak napvilágot, és ezeket azóta sem oldották fel.

A reptérre vezető vasútvonal megvalósításáról már több terv szóba került. Az a változat, amelyet a kormány támogat, kétvágányú, villamosított mellékvonal, amely a Kőbánya-Kispest vasútállomás után ágazik el a Budapest–Cegléd–Szolnok fővonalból, érinti – minden bizonnyal a föld alatt – Ferihegy 2-t, majd Monor térségében csatlakozik ismét a 100a vonalhoz. A koncepció lényege, hogy

a reptéri megálló az országos vasúti hálózat része, ahol nemcsak a fővárosból érkező vonatokat fogadják, hanem átszállás nélkül elérhető majd a magyar nagyvárosokból és a nemzetközi járatoknak is.

Vagy például a most épülő Mol-torony dolgozói, illetve a Kopaszi-gát városnyi lakossága a Déli vasút megállójából bő negyedóra alatt juthat majd ki a repülőtérre és vissza, ha elkészül néhány kilométernyi új vágány és a föld alatti vasútállomás.