Adatközpontú és márkázós a megújított turizmusfejlesztési stratégia

Naprakész a kormány a jövőbeni fejlesztések tervezésekor a járvány okozta válságból történő kilábalásban húzóerőt képviselő turizmus területén is, ehhez nemrég felülvizsgálták a 2017-ben bejelentett nemzeti turizmusstratégiát az elmúlt három év tapasztalatai, dinamikus változásai, illetve a Covid–19 miatti világszintű szektorális megtorpanás hatására. A 2030-ig szóló fejlesztési stratégia tucatnyi irányvonalon lát lehetőséget a magyarországi turizmus jövőjében.

20200903 Szalafő A Vas megyei fürdővárosokban az idei a turizmus fekete éve. Képen: Lugosi Józsefné Szalafőn, a csörgőszeri vendégházban Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe Fotó: Szendi Péter

A turizmusfejlesztéseknek az a missziójuk, hogy megismertessék, elmeséljék a magyarok történetét, és hosszú távon biztosítsák az ország gyarapodását – ez a felülvizsgált Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2030 fő irányelve, amelynek megújított változatát a most közzétett Turizmus 2.0 elnevezésű dokumentum foglalja össze.

A 2020–2021 során összeállított új változat

tízéves távlatban ad iránytűt a turizmusról való további gondolkodáshoz a teljes ágazatnak.

A stratégia átdolgozását az elmúlt három év iparági jelentős változásai és a koronavírus-járvány okozta globális piaci törés hatásai indokolták, amelyek eredményeként az alapelképzelésekben tucatnyi módosítási pontot azonosítottak, amelyeket az újabb szemléletmódokkal összefoglalva ismertet a Turizmus 2.0, felsorolva a versenyképességét növelő lehetőségeket is.

Trendkövető paradigmák

– A turizmus eszközeivel nemzetstratégiai célokat is támogató fejlesztési irányok időtávja – csakúgy, mint a céljai – változatlanok, vagyis a stratégia 2030-ig fogalmazza meg a szükséges feladatokat annak érdekében, hogy

addigra a szektor GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 16 százalékra növekedjen

– hangsúlyozta a Magyar Turisztikai Ügynökség, amely a meghatározó szakmai szervezetekkel, a történelmi egyházak képviselőivel, továbbá szakértőkkel, befektetőkkel közösen dolgozta át a korszakalkotó alapdokumentumot.

Megszorítások helyett. A gazdaságmentő támogatások, tehercsökkentések mellett egyetlen fejlesztést sem állított le a kormány, amikor a járvány 2020 tavaszán derékba törte az évek óta szárnyaló turizmust Fotó: MTI/Faludi Imre

2017 októberében az iparág történetében a kormány először fogalmazta meg célzottan, hogy több mint tízéves távlatban milyen keretrendszerben várhatók fejlesztések, ezáltal miként alakulhat itthon a jövő az állam és a piac közös gondolkodása nyomán. Lényegében az elmúlt években

sokat emlegetett paradigmaváltást képviseli a terület, amely országszerte zsinórmértékül szolgál.

A Turizmus 2.0 ugyanakkor nem egy szűk döntéshozói körnek készült, hanem az ágazat valamennyi érintettjét orientálja a jövőbeni lehetőségek irányába, akiknek magas színvonalú és kitartó mindennapi munkája révén lehetnek elérhetők a célok.

TÉRSÉGBŐL TERMÉK

A teljes turizmusfejlesztési stratégia immár hat fejezetből áll, ennek egyik része tárgyalja az újításokat és az úgynevezett ernyőstratégiát, amelyhez igazodnak az egyes alterületek intézkedési tervei is.

Eszerint külön fejezetben szerepelnek a vendéglátás, az egészségturizmus, az üzleti utazások és a vallásturizmus kidolgozott stratégiái, egy másik részben pedig a marketing- és értékesítési irányokat, kommunikációs eszközöket mutatják be a megújulás előtt álló külföldi képviseleti rendszer működési modelljével együtt.

A vendéglátás alterületen külön programot fogalmaz meg az ernyőstratégiaként emlegetett alapfejlesztési terv
Fotó: Bach Máté

A Turizmus 2.0

megtartja ugyan az alapvető desztinációs szemléletet a fejlesztésekben, de kiegészíti egy új, fókuszált, keresletalapú megközelítéssel is

a térségekben.

A korábban beruházási céllal nevesített öt kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket összesen 11 turisztikai térség és a főváros váltja fel a stratégiában. Ezen területeken

egységes turisztikai márkákat alakítanak ki, vagyis az egyes desztinációkat önálló termékekként menedzselik

a piacon, fontos szerepet adva a fenntarthatóságnak.

Digitális újjászületés

Az egyik új alapelv szerint

a turizmus átfogó digitális transzformációjára van szükség, amely a hatékonyabb működést, illetve a jobban informált, adatalapú döntéseket támogatja

és tovább javítja a vendégélményt.

A digitalizáció hidat emel a nemzetközi piacok között, és akkor is generálhatja a későbbi bevételt, ha éppen akadályozott a beutazó turizmus Fotó: Éberling András

A digitalizációt három szempontból erősítenék: a cégek szolgáltatásait fejlesztő innovatív megoldásokkal, illetve egy olyan platform kialakításával, amely számos alkalmazást, adatbázist, szolgáltatót összeköt és digitálisan eljuttat az élménykereső utazókhoz.

Ez ráadásul adatokkal gazdagítja az ágazatot – fogalmaz a stratégia.

Azt is kifejtik, hogy

az iparág nyomon követése és hatékony irányítása szempontjából bővíteni kell a valós teljesítményeket bemutató adatok körét

– ennek mentén csatlakoztatják a vendéglátósokat a szállodák napi forgalmát is mérő, központi adatszolgáltató rendszerhez.

A bevétel és a vendégforgalom mellett új témakörökre is kiterjed majd az adatgyűjtés, például a munkaerőpiaci jelenségekre, amely ugyancsak elősegíti a hatékonyabb iparági működést.

Az adatszolgáltatások összekapcsolása és újraszabályozása pedig

a piac fehérítése mellett arra is lehetőséget adna, hogy csökkenjenek a szabályozásból eredő adminisztrációs terhek

– jegyzi meg a frissített dokumentum, amely hatékonyabbá tenné a szektor irányítását úgy, hogy világos feladat- és felelősségi körök mentén határozná meg a munkamegosztást az állami, önkormányzati és a nyereségorientált versenyszféra, illetve a nonprofit kör között.

Márkásítás előtt. Az egyes településeken bevezetik a keresletalapú támogatásokat is
Fotó: MTI/Varga György

Ehhez

erősítenék a helyi ökoszisztémák működését egy új ágazatirányítási szint létrehozásával.

Ez olyan, úgynevezett desztinációmenedzsment-szervezetekből áll majd, amelyek a nemzeti stratégia térségi végrehajtó egységei lesznek.

Továbbá, a jövőben területspecifikus

hitelalapú finanszírozási megoldásokat is kidolgoznak főleg a kkv-knak,

amihez elengedhetetlen a piaci sajátosságok megismertetése a pénzügyi szektorral, hogy a vállalkozások forráshoz juthassanak, mivel jelenleg nem nagy vonzerőt képviselnek a hitelezésben.