Előbújtak a megszorítások szószólói

Nem tudnak mit kezdeni az Orbán-kormány növekedést támogató, a családokat jelentős kedvezményekkel segítő politikájával a balliberális oldalhoz kötődő szakértők. Nem kérdés, hogy egy esetleges 2022-es kormányváltás után az a világ jönne vissza, amely már többször kudarcot vallott.

Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter szerint el kellene törölni a rezsicsökkentést Forrás: Kurucz Árpád

Gál J. Zoltán, Draskovics Tibor, Gy. Németh Erzsébet, Katona Tamás, Szabó Zoltán és a sort még lehetne folytatni. Ahogy Karácsony Gergely elfoglalta Budapest főpolgármesteri székét, azonnal visszaszivárogtak a vezetői pozícióba Gyurcsány Ferenc harcostársai. Azok, akik végig asszisztáltak a baloldali kormányzás lakosságot és a vállalkozásokat sanyargató megszorításaihoz. Mindez előrevetíti, hogy mi várna Magyarországra, ha 2022-ben kormányváltás lenne. A baloldali összefogás sikerébe vetett hit megmozgatta Gyurcsány Ferenc holdudvarát is. Előkerültek azok a közgazdászok, szakértők, akik valamilyen oknál fogva soha nem emelték fel a hangjukat, amikor a baloldal kudarcot kudarcra halmozott a felelőtlen gazdaságpolitikai és pénzügyi intézkedéseivel.

Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter szerint el kellene törölni a rezsicsökkentést
Fotó: Kurucz Árpád

Szembeötlő különbség

A Demokratikus Koalíció és a Momentum is azt ígéri, hogy ha ők irányítják az országot, akkor mielőbb bevezetik az eurót. Erről a minap megkérdezték az ATV egyik műsorában Petschnig Mária Zitát. A közgazdász a következőt mondta:

– Ehhez nagyon erős megszorításokat kellene eszközölni a magyar gazdaságban. Nem tudom, hogy a felálló új kormány meri-e azt a politikai kockázatot vállalni, hogy komoly megszorításokkal kezdi a ténykedését – fogalmazott. Mindebből világosan látszik, hogy a balliberális tábort erősítő szakértők szinte kizárólag megszorításokban tudnak gondolkodni.

Az Orbán-kormány a koronavírus-járvány kapcsán nézett szembe egy válsággal. Erre a válasza nem a megszorítás, hanem a gazdasági növekedés visszanyerését szolgáló intézkedések meghozatala volt. Ennek fényében állította össze a 2022-es költségvetést is, amely hétezermilliárd forintos alapot tartalmaz a gazdaság újraindításához. Ennek része az a lépés, amelynek köszönhetően jövő év januárjától nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti munkavállalóknak. Ez a döntés összességében mintegy 140 milliárd forintot hagy az érintettek zsebé­ben. Ez a pénz innen áramlik majd vissza a gazdaságba. A miniszterelnök jelezte azt is, ha az idei gazdasági növekedés a tervezett 4,3 százalék helyett meghaladja az 5,5 százalékot, akkor 2022 elején a családok visszakapják az idei személyi jövedelemadó-befizetésüket. Ez ugyanis olyan pluszpénz, amely az átoltottság miatt hamarabb újraindítható gazdasági teljesítménynek köszönhető. Sőt, folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, és a büdzsében rendelkezésre áll a pénz a nyugdíjprémium kifizetésére is. Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy a kormány segítséget kíván nyújtani a minimálbér kétszázezer forintra emeléséhez. Mindezzel kapcsolatban Petschnig Mária Zita azt mondta, hogy „teljes tiszteletlenség övezi Orbán Viktor részéről a magyar költségvetést és a magyar parlamentet”.

Az otthonteremtési programot bírálják

A baloldalhoz kötődő Lengyel László politológus és Surányi György volt jegybankelnök is előkerült. A Népszava hasábjain arról értekeztek, hogy miként kellene átalakítani az egész gazdaságpolitikát, ahogy az Orbán-kabinet válságkezelését is kritikával illetik. Azt a kérdést is feszegetik, hogy kell-e rögtön megszorításokkal, népszerűtlen intézkedésekkel kezdenie egy új kormánynak?

Kifogásolják a többi között, hogy az Orbán-kabinet jelentős mértékben biztosít a magánszektornak támogatásokat, ráadásul ingyen. Túlzónak találják az építkezéseket, rossz irányúnak nevezik az állami beruházásokat, ahogy az áfacsökkentéssel is segített lakástámogatást. Arról az otthonteremtési programról van szó, amely az Orbán-kormány egyik legnépszerűbb és legsikeresebb kezdeményezése. Egy olyan intézkedés, amely támogatja a gyermekvállalást és érdemi lendületet ad az építőiparnak, és így a gazdasági növekedésnek. Véleményük szerint az „inflációt és a magasabb jövedelműeket” támogató rendszer helyett inkább szociális bérlakásokat kellene építeni. A bérlakások építése visszatérő ígérete a baloldalnak. Ezzel kapcsolatban Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza lapunknak korábban azt mondta: ez legtöbbször betarthatatlan ígéret marad, mivel a bérlakások építése, fenntartása, folyamatos felújításának biztosítása drága és veszteséges. Ebből következik, hogy fenntarthatatlan. Magyarországon az emberek többsége saját tulajdonú ingatlanra vágyik, és azért hajlandó áldozatot is vállalni. A családi otthonteremtési kedvezmény lehetőségével 2016 és 2020 között összesen 155 823 család élt, ők összesen 386 mil­liárd forintnyi támogatással lettek gazdagabbak.

Ha a baloldal kormányra kerülne, minden bizonnyal véget érne a bőkezű otthonteremtési rendszer. Ez így volt 2002 után is, amikor a Medgyessy-kormány az ígérete ellenére fokozatosan kivéreztette, majd megszüntette az első Orbán-kabinettől örökölt otthonteremtési támogatási rendszerét.

Az önrendelkezés

feladása

Nem is olyan régen Bokros Lajos, a Horn-kormány egykori pénzügyminisztere is tollat ragadott. A többi között azt ecsetelte egy cikkben, hogy külföldi szakértőket is bevonna az állami közbeszerzések döntéshozatali folyamatába. Ez is olyan lépés lenne, amely teljes egészben a 2010 előtti világot hozná vissza. Azt a világot, amikor leginkább külföldi cégek nyerték el a közbeszerzéseket, a magyarok szinte labdába sem rúghattak. Erre a felvetésre nyilatkozta azt lapunknak korábban György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, hogy ha Magyarország külföl­dieket vonna be a saját döntéseibe, akkor az oda vezetne, ahová 2008-ra kerültünk: elveszítenénk önrendelkezésünket, ki lennénk szolgáltatva a külső hitelezőink akaratának. Bokros Lajos egyúttal eltörölné a rezsicsökkentést és ismét kiállt a privatizáció szükségessége mellett.