A főbb részvénypiacok jelenlegi hosszú távú emelkedő trendje 2009 eleje óta tart. Ez szokatlanul hosszú idő, de nemcsak a trend hossza, hanem intenzitása is eltér a megszokottól. A főbb piacokon ugyanis az árak gyorsabban emelkednek, mint amit a gazdasági növekedés indokolna. Az elmúlt tíz évben a legfontosabb amerikai tőzsdeindexek emelkedése évente 2–11 százalék közti mértékben haladta meg a GDP reálértékben számított növekedését.
André Kostolany, az egykori magyar származású tőzsdeszakértő úgy jellemezte a gazdaságot és a tőzsdét, mint a kutyáját sétáltató embert és magát a kutyát. Mindketten ugyanoda jutnak el egy séta folyamán, de míg a gazda a legrövidebb úton, viszonylag egyenletesen halad, addig a kutya előre-hátra szaladgál, sokkal nagyobb utat tesz meg. A hasonlat azt jelzi, hogy a tőzsdéken jelentős hullámzások vannak, számtalan rövid vagy középtávú felíveléssel, majd zuhanással, ám végül
hosszabb távon a gazdaság növekedése és a tőzsdei árak emelkedése nagyjából megegyezik.
Az elmúlt tíz évben azonban ez nem így volt, vagyis a tőzsde tartósan elszakadt a gazdaságtól. Ez a jelenség mindenekelőtt az amerikai piacokra érvényes, de a főbb európai, mindenekelőtt a német és a francia tőzsdénél is jelentkezik a trend. A szokásostól eltérő folyamat okai nagyjából követhetők, a kérdés az, hogy meddig tarthat ez a helyzet. Sok befektető abban bízik, hogy ez nagyon hosszú ideig eltarthat, így továbbra is szép hozamot lehet majd elérni, ha egyszerűen akár csak egy indexalapba fektetnek.
Nézzük ezek után a tényezőket, és hogy azok hogyan változhatnak a továbbiakban! Sokszor megírtuk már, hogy az emelkedés hajtómotorja a jegybankok által a piacra bocsátott pénz, amelyet elsősorban az eszközvásárlási programok formájában biztosítanak. A legfőbb hatás úgy jelentkezik, hogy a jegybankok által vásárolt állampapírok ára emelkedik, így hozamuk csökken, vagyis a kockázatmentesen elérhető hozam esik, miközben a hitelkamatok is mérséklődnek.
A kisebb elérhető állampapírhozam miatt a befektetők a kockázatosabb részvénybefektetések esetében is elfogadják a kisebb hozamot.
Ez abban mutatkozik meg, hogy a részvényeket jellemző P/E-hányados (árfolyam osztva az egy részvényre jutó nyereséggel) az amerikai piacokon tíz év alatt a duplájára emelkedett, vagyis feleakkora hozammal is beérik a befektetők. A másik hatás úgy jelentkezik, hogy a tőzsdei társaságok a szabad pénzállományukból, valamint esetenként olcsó hitelek felvételével sok saját részvényt vásárolnak, ennek összege tíz éves szinten meg is haladta az új részvénykibocsátásokét, vagyis a teljes részvénymennyiség csökkent. Mindezt az is lehetővé tette, hogy a cégek profitmarzsa magasabb volt a szokásosnál, így több szabadon elkölthető pénzük maradt.
