Gyorsabban nőnek a tőzsdék a gazdaságnál

A jelentős tőzsdéken, mindenekelőtt az amerikai piacokon, évek óta gyorsabban nőnek a részvényárak és az indexek, mint maga a gazdaság. Vajon meddig maradhat ez így? Különösen az elmúlt 12 hónapban mutatkozó változások fényében, amikor a részvény-visszavásárlások összege egy ideje már nem haladja meg az új kibocsátásokét. A helyzet alakulásában persze a járványnak is szerepe lehet.

Kereskedés a Wall Streeten. Meddig szállhatnak az árak? Fotó: Lucas Jackson Forrás: REUTERS

A főbb részvénypiacok jelenlegi hosszú távú emelkedő trendje 2009 eleje óta tart. Ez szokatlanul hosszú idő, de nemcsak a trend hossza, hanem intenzitása is eltér a megszokottól. A főbb piacokon ugyanis az árak gyorsabban emelkednek, mint amit a gazdasági növekedés indokolna. Az elmúlt tíz évben a legfontosabb amerikai tőzsdeindexek emelkedése évente 2–11 százalék közti mértékben haladta meg a GDP reálértékben számított növekedését.

André Kostolany, az egykori magyar származású tőzsdeszakértő úgy jellemezte a gazdaságot és a tőzsdét, mint a kutyáját sétáltató embert és magát a kutyát. Mindketten ugyanoda jutnak el egy séta folyamán, de míg a gazda a legrövidebb úton, viszonylag egyenletesen halad, addig a kutya előre-hátra szaladgál, sokkal nagyobb utat tesz meg. A hasonlat azt jelzi, hogy a tőzsdéken jelentős hullámzások vannak, számtalan rövid vagy középtávú felíveléssel, majd zuhanással, ám végül

hosszabb távon a gazdaság növekedése és a tőzsdei árak emelkedése nagyjából megegyezik.

Az elmúlt tíz évben azonban ez nem így volt, vagyis a tőzsde tartósan elszakadt a gazdaságtól. Ez a jelenség mindenekelőtt az amerikai piacokra érvényes, de a főbb európai, mindenekelőtt a német és a francia tőzsdénél is jelentkezik a trend. A szokásostól eltérő folyamat okai nagyjából követhetők, a kérdés az, hogy meddig tarthat ez a helyzet. Sok befektető abban bízik, hogy ez nagyon hosszú ideig eltarthat, így továbbra is szép hozamot lehet majd elérni, ha egyszerűen akár csak egy indexalapba fektetnek.

Nézzük ezek után a tényezőket, és hogy azok hogyan változhatnak a továbbiakban! Sokszor megírtuk már, hogy az emelkedés hajtómotorja a jegybankok által a piacra bocsátott pénz, amelyet elsősorban az eszközvásárlási programok formájában biztosítanak. A legfőbb hatás úgy jelentkezik, hogy a jegybankok által vásárolt állampapírok ára emelkedik, így hozamuk csökken, vagyis a kockázatmentesen elérhető hozam esik, miközben a hitelkamatok is mérséklődnek.

A kisebb elérhető állampapírhozam miatt a befektetők a kockázatosabb részvénybefektetések esetében is elfogadják a kisebb hozamot.

Ez abban mutatkozik meg, hogy a részvényeket jellemző P/E-hányados (árfolyam osztva az egy részvényre jutó nyereséggel) az amerikai piacokon tíz év alatt a duplájára emelkedett, vagyis feleakkora hozammal is beérik a befektetők. A másik hatás úgy jelentkezik, hogy a tőzsdei társaságok a szabad pénzállományukból, valamint esetenként olcsó hitelek felvételével sok saját részvényt vásárolnak, ennek összege tíz éves szinten meg is haladta az új részvénykibocsátásokét, vagyis a teljes részvénymennyiség csökkent. Mindezt az is lehetővé tette, hogy a cégek profitmarzsa magasabb volt a szokásosnál, így több szabadon elkölthető pénzük maradt.

Kereskedés a Wall Streeten. Meddig szállhatnak az árak?
Fotó: Lucas Jackson / REUTERS

Az elmúlt 12 hónapban már mutatkoztak változások: a részvény-visszavásárlások összege nem haladta meg az új kibocsátásokét, persze ebben a járványnak is szerepe lehet. Figyelemre méltó, hogy mind a P/E-értékek, mind a részvény-visszavásárlások volumene, mind a profitmarzsok a valaha látott legmagasabb szinthez közelednek, márpedig ezek az értékek felülről korlátosak.

Míg magasabb P/E-értékekhez még alacsonyabb állampapírhozamok kellenének, ennek viszont nincs sok esélye, pláne hogy a gazdaságok újraindulásával és az infláció felpörgésével

a jegybankok kénytelenek lesznek mérsékelni, majd beszünteti eszközvásárlási programjaikat.

A profitmarzsok tartósan ugyancsak nem szoktak ilyen magasak maradni, mivel önmagukban új szereplőket vonzanak a piacra, ami a verseny növekedéséhez szokott vezetni. A leginkább kérdéses, hogy a vállalatok az elmúlt 12 hónap visszaesés után újra felpörgetik-e a részvény-visszavásárlások volumenét.