Magyarország az alacsony árszínvonalú országok közé tartozik:
az Európai Unió átlagáraihoz képest idehaza minden termék és szolgáltatás olcsóbban hozzáférhető
– derül ki az Eurostat tavalyi évről készített, tagállamokat összehasonlító adataiból. Az uniós statisztikai hivatal szerint Írországban, Luxemburgban és Dániában kell a legtöbbet fizetniük a lakosoknak, az uniós átlagnál 60-80 százalékkal magasabbak az árak. Ezzel szemben az EU átlagos árszínvonalának mindössze 37-42 százaléka jellemző Bulgáriában, Lengyelországban és Romániában.
Magyarországon a 27 országból a hatodik legalacsonyabb például a lakhatás költsége, az uniós átlag 47,5 százaléka volt 2020-ban.
Hazánkban kell a legkevesebbet fizetni a többi országhoz képest a szórakozásért és a kulturális szolgáltatásokért.
Az uniós átlagnál 39,7 százalékkal olcsóbb nálunk a kikapcsolódás.
Több termék és szolgáltatás a második vagy harmadik legalacsonyabb árszínvonalon érhető el hazánkban az összes uniós ország közül.
Idetartozik a ruházat, az egyéni közlekedés, az éttermi és szállodai szolgáltatás, valamint az alkohol és a dohányáru. Szintén jelentősen – 43,8 százalékkal – kevesebből jön ki a szállás- és éttermi szolgáltatások költsége.
Noha a 27 tagállam összevetésében nálunk lényegesen alacsonyabbak a kiadások, több területen az alacsony árszínvonal is megközelíti az EU-s átlagot. A telekommunikációs szolgáltatásokért, vagyis a telefonos, az internetes és a postai szolgáltatások az uniós átlagár 88,8 százalékát is elérik. Noha hazánkban az élelmiszerek árszínvonala a negyedik legalacsonyabb, meghaladja az uniós átlagárak nyolcvan százalékát. A legtöbb termék és szolgáltatás ugyanakkor csak Bulgáriában is Romániában érhető el a hazainál alacsonyabb árszínvonalon.
Magyarországon a környező országokhoz képest megfizethetőbb a kikapcsolódás, az élelmiszer, a lakhatás, a bútor és a ruházat.
Régiós összevetésben drágább a tömegközlekedés és a kommunikációs szolgáltatások.
Az uniós országok árszínvonalában a legnagyobb különbségek a lakhatással összefüggő költségekben tapasztalhatók.
Míg nálunk az uniós átlag kevesebb, mint felét kell ezekre a kiadásokra költeni, addig a skandináv államokban hetven-nyolcvan százalékkal is magasabbak ezek a költségek az uniós átlagnál.
