Kína nélkül „meghalna” az EU

– Kínát nem lehet megkerülni, sem Magyarországnak, sem az Európai Uniónak, sem az Egyesült Államoknak. Amerika szeretné, ha az unió rosszban lenne Pekinggel, de az üzleti és a gazdasági érdekek ennek ellentmondanak – mondta a Magyar Nemzetnek Salát Gergely sinológus, egyetemi oktató. Többek szerint ezért is káros, hogy a baloldal diplomáciai ámokfutásba kezdett a Fudan Egyetem ürügyén.

WUHAN, CHINA - AUGUST 13: (CHINA OUT) A staff member wears a protective mask while cleaning a Volkswagen booth at the 18th Central China International Auto Show on August 13, 2020 in Wuhan, Hubei, China.More than 60 brands took part in the 18th Central China International Auto Show which started on Thursday. (Photo by Getty Images) Fotó: Stringer

A Fudan Egyetem ügyében csúcsra járatja a baloldal a Kína elleni retorikáját. A hét végén tüntetést tartottak, Karácsony Gergely főpolgármester pedig bejelentette, hogy a teljes baloldali kormányfőjelölti stáb levelet ír Kína elnökének, melyben kijelentik: a kormányváltás után nem épül meg a „kínai kommunista egyetem” Budapesten. Ezzel – több szakértő véleménye szerint – lényegében diplomáciai ámokfutásba kezdett a baloldal, Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc úgy tesz, mintha nem lenne holnap. Szembemennek az ország gazdasági érdekeivel, nem beszélve arról, hogy a baloldal kormányon még fontosnak tartotta Kínával és Oroszországgal a kapcsolatépítést.

Kína a világ egyik vezető hatalma, szerepe elvitathatatlan. Ez így van a politikai, a gazdasági és a klímavédelem területén is. A világ és azon belül Európa kiemelten figyel az ázsiai országgal ápolt kapcsolatra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Németországnak 2016 óta Kína az első számú kereskedelmi partnere, megelőzve az Egyesült Államokat és Hollandiát. A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2019-ben meghaladta a 205 milliárd eurót, azaz a 72 ezer milliárd forintot.

– Kínát nem lehet megkerülni, sem Magyarországnak, sem az Európai Unió­nak, sem az Egyesült Államoknak. Amerika szeretné, ha az unió rosszban lenne Pekinggel, de az üzleti és a gazdasági érdekek ennek ellentmondanak – mondta a Magyar Nemzetnek Salát Gergely sinológus, egyetemi oktató. – Németország tönkremenne, ha felmondaná a gazdasági kapcsolatait Kínával.

A Volkswagen konszern például a pandémia előtti évben 654 ezer járművet adott el Amerikában és 4,2 milliót Kínában, ahol többek között a mostanában sokat emlegetett Hszincsiang-Ujgur tartományban, Ürümcsiben is van üzeme – emelte ki a szakértő.

– Az unió legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, Európa mozdulni sem tud nélküle. A politikai habverés nem tudja felülírni a gazdasági realitást – hangsúlyozta Salát Gergely. A szakértő emlékeztetett arra, hogy 2020 decemberében, a német uniós elnökség utolsó munkanapján Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök, Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár közösen jelentette be ünnepélyes keretek között, hogy történelmi megállapodáshoz értek Kína és Európa befektetési kapcsolatainak rendezésében. Ez egy elvi egyezség volt, amelyet nemrégiben ugyan – vélhetően amerikai nyomásra – „elkaszált” az Európai Parlament, de ettől még az egyes országok szintjén továbbra is jelentősek a gazdasági kapcsolatok. – A szóban forgó megegyezés az európai cégek érdekeit védte volna, de korántsem biztos, hogy ezzel lezárult ez a történet. A politika és a gazdasági érdekek csatája zajlik – tette hozzá az egyetemi oktató.

Az Orbán-kormány az ország érdekeit szem előtt tartva hirdette meg a keleti nyitás politikáját. Ennek is köszönhető, hogy tavaly – a járvány évé­ben – több mint 13 ezermilliárd forint értékű fejlesztés valósult meg hazánkban.

Ezzel ezen a téren Magyarország ez Európai Unió élmezőnyében maradt a nehéz időszakban is.

A Dél-Koreából, Kínából és Japánból érkező tőkebefektetések 2015–2017-es tízszázalékos aránya 2019–2020 átlagában 55 százalékra emelkedett. Nominális értéket tekintve az elmúlt három évben csak a Nemzeti Befektetési Ügynökség közreműködésével bevonzott 12,1 milliárd eurós beruházásból a három említett keleti ország 5,6 mil­liárd eurós részt hasított ki, míg Németországból és Amerikából 3,7 milliárd eurós befektetés érkezett Magyarországra.