A földgáz lakossági átlagára a vizsgált európai fővárosok közül továbbra is Budapesten a legalacsonyabb, és e rangsorban a magyar főváros 2019 szeptembere óta, húsz hónapja őrzi vezető pozícióját – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) májusi nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.
A helyezés kilowattóránként 2,81 eurócentes árat jelent, amit érdemes összevetni a legdrágább, stockholmi 23,46 centes tarifával vagy éppen a szomszédos Pozsonyban mért 4,45 eurócenttel.
A hivatal nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi jelentése az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatja be. A szolgáltatók és a szabályozó hatóságok adatai alapján kiszámított végfelhasználói árinformációk szerint a magyar lakossági fogyasztók továbbra is Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhatnak.
Az idén májusban a villamos energia lakossági átlagára Budapesten 10,4 eurócent volt kilowattóránként, ami a felmérésben szereplő fővárosok körében a második legalacsonyabb ár (Belgrádban 8,11 centet számoltak), míg az uniós fővárosok között a legjobb pozíció.
A legtöbbet a berlini lakosságnak kellett fizetnie ugyanannyi áramért, 33,29 eurócentet.
Vásárlóerő-paritáson mérve a budapesti árak a villamos energia esetében a hetedik, a földgáz listáján pedig az ötödik helyet érték el. A MEKH az érthetőség kedvéért megjegyzi, hogy a vásárlóerő-paritáson mért árak nem a fogyasztók jövedelmi helyzetével korrigálják a nominális árakat, hanem az egyes országok árszínvonalának az uniós átlagos árszínvonaltól való eltérésével. Ez a korrekció a fővárosokra kalkulált végfelhasználói árakat gyakorlatilag az országos árszínvonal tükrében értékeli. Ennek megfelelően a magas nominális végfelhasználói átlagár egy relatíve magas fogyasztói árszínvonalú országban vásárlóerő-paritásra átszámítva alacsony értéket mutat. Természetesen amennyiben az uniós átlagos árszínvonaltól elmarad az országos árszínvonal, úgy a vásárlóerő-paritásos ár alakul magasabban, például Budapesten.
Mindezek tükrében érdemes felidézni a hivatal korábbi tájékoztatását is, amely szerint
a rezsicsökkentés rendszerének bevezetése óta 54 százalékkal kevesebb Magyarországon az olyan fogyasztó, akinek díjhátraléka van,
az összes tartozás pedig 59 százalékkal csökkent a lakossági és 62 százalékkal a nem lakossági szektorban. A rezsitörvény elfogadásával 2013-ban csökkent az áram, a földgáz-, a távhő- és a víziközmű-szolgáltatás lakossági ára, összességében 25 százalékkal.
