Nem moccannak a legjobb helyről a magyar rezsitarifák

Húsz hónapja, 2019 szeptembere óta tartja pozícióját a magyar gázár, a villamosenergiáért a berliniek háromszor annyit fizetnek, mint a budapestiek.

Hazánkban ma 2013-hoz képest 25 százalékkal kevesebbet fizetünk a földgázért Fotó: Havran Zoltán

A földgáz lakossági átlagára a vizsgált európai fővárosok közül továbbra is Budapesten a legalacsonyabb, és e rangsorban a magyar főváros 2019 szeptembere óta, húsz hónapja őrzi vezető pozícióját – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) májusi nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

A helyezés kilowattóránként 2,81 eurócentes árat jelent, amit érdemes összevetni a legdrágább, stockholmi 23,46 centes tarifával vagy éppen a szomszédos Pozsonyban mért 4,45 eurócenttel.

A hivatal nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi jelentése az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatja be. A szolgáltatók és a szabályozó hatóságok adatai alapján kiszámított végfelhasználói árinformációk szerint a magyar lakossági fogyasztók továbbra is Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhatnak.

Az idén májusban a villamos energia lakossági átlagára Budapesten 10,4 eurócent volt kilowattóránként, ami a felmérésben szereplő fővárosok körében a második legalacsonyabb ár (Belgrádban 8,11 centet számoltak), míg az uniós fővárosok között a legjobb pozíció.

A legtöbbet a berlini lakosságnak kellett fizetnie ugyanannyi áramért, 33,29 eurócentet.

Vásárlóerő-paritáson mérve a budapesti árak a villamos energia esetében a hetedik, a földgáz listáján pedig az ötödik helyet érték el. A MEKH az érthetőség kedvéért megjegyzi, hogy a vásárlóerő-paritáson mért árak nem a fogyasztók jövedelmi helyzetével korrigálják a nominális árakat, hanem az egyes országok árszínvonalának az uniós átlagos árszínvonaltól való eltérésével. Ez a korrekció a fővárosokra kalkulált végfelhasználói árakat gyakorlatilag az országos árszínvonal tükrében értékeli. Ennek megfelelően a magas nominális végfelhasználói átlagár egy relatíve magas fogyasztói árszínvonalú országban vásárlóerő-paritásra átszámítva alacsony értéket mutat. Természetesen amennyiben az uniós átlagos árszínvonaltól elmarad az országos árszínvonal, úgy a vásárlóerő-paritásos ár alakul magasabban, például Budapesten.

Mindezek tükrében érdemes felidézni a hivatal korábbi tájékoztatását is, amely szerint

a rezsicsökkentés rendszerének bevezetése óta 54 százalékkal kevesebb Magyarországon az olyan fogyasztó, akinek díjhátraléka van,

az összes tartozás pedig 59 százalékkal csökkent a lakossági és 62 százalékkal a nem lakossági szektorban. A rezsitörvény elfogadásával 2013-ban csökkent az áram,­ a földgáz-, a távhő- és a víziközmű-szolgáltatás lakossági ára, összességé­ben 25 százalékkal.