A maszk használatát a munkáltató is kötelezővé teheti

Néhány kivételtől eltekintve egy héttel ezelőtt megszűnt a kötelező maszkhasználat, és a távolságtartásra vonatkozó előírásokat sem kell tartani. Ennek ellenére a munkáltató indokolt esetben dönthet úgy, hogy a munkahelyen fenntartja a védelmi intézkedéseket a munkavállalók biztonsága érdekében. Az átoltottságot a legtöbb vállalkozásnál az újranyitást követően szinte azonnal felmérték.

Az országos lazítás ellenére sok feladatkörben kötelezővé tehető a védőeszközök használata Fotó: Bach Máté

Beltéren is megszűnt a maszk kötelező használata, mivel elértük az 5,5 millió beoltottat. A kormányrendelet szerint az oltottsághoz kötött lazításnak köszönhetően már csak az egészségügyi és a szociális intézmények látogatásakor kötelező az orrot és a szájat eltakaró orvosi vagy vászonmaszk használata. Aki szeretné, továbbra is viselheti a járvány terjedését hatékonyan akadályozó védőeszközt.

Főszabály szerint így a munkahelyeken sem kell maszkot viselni, kivéve, ahol ez a munkakör miatt a Covid–19-járványtól függetlenül is előírás.

A munkáltató ugyanakkor dönthet úgy, hogy a munkahelyi munkavégzés során fenntartja a védelmi intézkedéseket, így elrendelheti a maszk további kötelező használatát is, vagy ajánlást tehet

– figyelmeztetnek a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai.

Ennek oka, hogy az országos szigor enyhülésétől függetlenül a munkáltató továbbra is köteles gondoskodni a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtéséről, így nem magától értetődő, hogy munkavégzés közben sem kell viselni a maszkot. Vagyis

ha a vállalatvezetés úgy értékeli, hogy a járvány közösségi terjedésére nem zárható ki, az már elég indok rá, hogy a védelmi intézkedéseket helyben kötelezővé tegyék mindenki számára a maszk viselését.

– Ahhoz, hogy a munkáltató fel tudja mérni, mely munkakörökben vagy munkavállalói csoportoknál lehet indokolt a maszkhasználat elhagyása, szükséges a munkavállalók védettségi arányának megismerése – mutatott rá Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Az országos lazítás ellenére sok feladatkörben kötelezővé tehető a maszk használata
Fotó: Bach Máté

– Meg kell vizsgálni emellett azt is, hogy az egyéb védőintézkedések – például a fertőtlenítők használata, a jelenléti korlátozás vagy a távolságtartás – a helyi járványügyi adatokkal együtt elégségesek-e a védettséggel nem rendelkező dolgozók biztonságos munkavégzéséhez.

A szakértő szerint amennyiben a kockázatértékelés eredménye azt mutatja, hogy a fertőzés terjedésének valószínűsége maszkhasználat nélkül is alacsony, a munkáltató már megalapozottan hozhat döntést.

A kockázatértékelés alapját képező védettségi adatok ugyanakkor érzékeny adatnak minősülnek, a munkáltató legfeljebb a védettségi igazolvány megléte felől érdeklődhet, felmérést pedig csak anonim módon végezhet.

Mivel az oltás felvétele nem kötelező, ezért a munkáltatónak el kell kerülnie az oltatlanok hátrányos megkülönböztetését, és a kockázatnak jobban kitett munkavállalók egészségének védelme szerint kell döntéseket hoznia.

Az új állami szabályozás ellenére sem hivatkozhatnak az egyenlő bánásmód sérelmére azok, akiknek továbbra is maszkot kell viselniük, immár munkahelyi vezetőjük utasítására, ha az intézkedésnek észszerű indoka van – hangsúlyozták a jogászok. Mivel a munkáltató felelőssége az egészséges és biztonságos munkakörnyezet kialakítása, így sok helyen az elővigyázatosság is meghatározó szempont lehet.

A munkáltatóknak sem érdekük az indokolatlan szigor, mint ahogy az oltottak és az oltást valamilyen okból visszautasítók közötti megkülönböztetést is el szeretnék kerülni.

A legtöbb munkahelyen a visszatérés nem okozott konfliktust, noha a védettséggel nem rendelkező munkavállalók több vállalatnál korlátozásokkal, egyéb intézkedésekkel szembesülhetnek.

Ezek közé tartozik az étkező használatának tilalma, a dohányzóra és más szűk terekre vonatkozó korlátozások, valamint a gyakori koronavírus-tesztelés.

Az oltatlanok a beszámolók szerint a legtöbb munkahelyen tisztában vannak azzal, hogy a vakcina elutasításával bizonyos korlátozásokat el kell fogadniuk.

Jellemző az is, hogy vállalati szinten mérik fel az átoltottságot, és annak arányától teszik függővé, hogy van-e szükség a védettségi igazolványhoz kötött megkülönböztetésre.