30°C Ibolya 2022. augusztus 7. 
Egyre több foglalkoztató szünteti meg – a kormányzati ajánlásokat figyelembe véve – az általános otthoni munkavégzést, közben széles körben elérhetővé válik mindenki számára a járványt visszaszorító vakcina.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a munkavállalóknak a járvány előtti, sokszor rugalmatlan szabályokhoz kellene visszatérniük vagy adott esetben a zsúfolt irodai környezetben kellene ismét teljesíteniük.
Mindössze arról van szó, hogy maga a járvány már nem teszi indokolttá a folyamatos távmunka fenntartását.
Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy
a munkáltatók a fokozatos visszatérés, a későbbiekben pedig a hibrid, részben munkahelyi, részben otthoni munkavégzés mellett döntenek, ahol erre megvan a lehetőség.
Abban mindenki egyetért, hogy elkezdődött a foglalkoztatás tartós átalakulása. Ennek oka, hogy
az átoltottsággal és a járvány visszaszorulásával immár nem a rendkívüli helyzet kezelése határozza meg az intézkedéseket,
sokszor gyakori változások mellett, hanem a munkáltatók és a munkavállalók egy hosszabb távú, stabil működésre kívánnak berendezkedni.
A gyakori változásokba belefáradt munkavállalók jelentős részének ismét egy új helyzethez kell alkalmazkodnia, ha a közeljövőben az akár több mint egy éve tartó általános otthoni munkavégzést fokozatosan, legalább heti néhány napra felváltja a közösségi, munkahelyi munkavégzés. Az eddigi tapasztalatok alapján
sem az állami szervek, sem a versenyszféra szereplői nem erőltetik a hirtelen munkahelyi visszarendeződést.
Sok munkavállaló leginkább attól tart, hogy komoly feszültségeket szülhet az oltottak és az oltatni nem szándékozók esetleges megkülönböztetése.
A munkáltatóknál, elsősorban a nagyobb vállalatoknál már kialakulóban vannak azok az új munkahelyi szabályok, jó gyakorlatok, amelyekkel elkerülhető, hogy az oltást visszautasítók ki legyenek téve a fertőzésveszélynek anélkül, hogy hátrányos megkülönböztetésként éljék meg a munkáltatói magatartást.
– A munkáltatók és a kormány már dolgozik az őszihez hasonló, általános iránymutatásokat tartalmazó, a jó gyakorlatokat bemutató fehér könyvön
– hangsúlyozta lapunk megkeresésére Perlusz László.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kiemelte: teljesen új munkahelyi gyakorlatokat kell kialakítani az új helyzetre való tekintettel. Emlékeztetett: immár széles körben elérhető valamelyik típusú vakcina, vagyis egyre inkább az egyén döntésén múlik, él-e a lehetőséggel. A főtitkár kiemelte:
nem kötelező az oltás beadatása, ezért a munkáltató nem különböztetheti meg hátrányosan azokat, akik visszautasítják a vakcinát. Ez ugyanakkor azzal jár, hogy az oltottak és az oltást elutasítók között kénytelenek lesznek különbséget tenni a munkaadók,
mivel az ő felelősségük, hogy ne terjedjen el helyben a fertőzés vagy ne törjön ki akár egy, a gazdaság működésére nézve súlyos következményekkel járó újabb országos járványhullám.
A vállalkozások, elsősorban az immár jó példákkal is szolgáló nagyobb foglalkoztatók a kedvező megkülönböztetést tartják célravezetőnek.
A VOSZ főtitkára példaként említett egy vállalkozást, ahol azok a munkavállalók, akik még nem oltottak, nem használhatnak egyes közösségi tereket, például a munkahelyi ebédlőt. Különbség, hogy az oltott munkavállalóknak jóval kevesebbszer kell teszteltetniük magukat a munkavégzéshez vagy el is hagyhatják ezt a kötelezettséget.
– A cégek elemi érdeke, hogy elkerüljünk egy újabb járványhullámot, és minél előbb sikerüljön teljesen újraindítani a gazdaságot.
Ezért szinte biztos, hogy sok nagyobb cég él majd a munkahelyi oltópont felállításának lehetőségével.
Ez nem jelenti azt, hogy az oltást visszautasító munkavállalóknak veszélyben kell érezniük az állásukat vagy bármilyen szankciótól kellene tartaniuk
– mutatott rá Perlusz László. Kiemelte ugyanakkor, hogy
motiválni kell a vakcina beadatására a dolgozókat, ezért a védelmet elutasító foglalkoztatottaknak hosszú távon is be kell tartaniuk a szigorú járványügyi szabályokat,
miközben a védettséggel rendelkezők egyre több lazítással találkozhatnak.
A főtitkár hangsúlyozta, az oltás felvételére a cégek nem kényszeríthetnek senkit, és ez nem is céljuk, ugyanakkor a motiválás igen. Példaként említette:
egyre több nagyvállalatnál elterjedőben van az a jó gyakorlat, hogy az oltással élő beosztottak szabadnapot kapnak. A későbbiekben elképzelhető az is, hogy a foglalkoztatók bónuszokkal ösztönözzék az oltottság növelését.
Perlusz László ugyanakkor megjegyezte: eddig nem állt rendelkezésre mindenki számára az oltóanyag, így a pozitív megkülönböztetés sem jöhetett szóba, az új helyzetre a jó gyakorlatokat most alakítják ki a foglalkoztatók, egyénileg. A VOSZ főtitkára hozzátette:
az eddigi tapasztalatok kedvezők, mivel a munkavállalók elfogadhatónak tartják ezeket a gyakorlatokat, így a feszültség is elkerülhető.
– Eddig nem érkeztek hátrányos munkáltatói megkülönböztetésről visszajelzések, de a jó példákról már igen.
Az elkerülhetetlen különbségtételt mind az oltottak, mind az oltatlanok elfogadják
– mondta lapunknak Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke szintén kiemelte az oltás fontosságát, ugyanakkor elismerte, nem célravezető erőszakosnak tűnő, nyomásgyakorló intézkedésekkel oltásra bírni azokat sem, akik visszautasítják a védettséget.
Az elnök egyetért a munkáltatói oldallal abban, hogy a jelenleg formálódó, a következő időszakban kialakuló jó gyakorlatokról iránymutatás szülessen, ezzel elkerülve az oltottságot igazoló dokumentum meglétével és az oltás esetleges elutasításával összefüggő munkahelyi feszültségeket.
A Liga vezetője hozzátette: a következő időszak határozza meg sok, a járvány előtt nem elterjedt atipikus foglalkoztatási forma, például a távmunka helyét. Összességében a következő hónapokban válik világossá, milyen tartós változásokat eredményeztek a pandémia tavalyi megjelenése és a járvány visszaszorításával összefüggő intézkedések alatt szerzett tapasztalatok.
