A technológia teheti fenntarthatóvá a mezőgazdaságot

Európában is nő a mezőgazdasági termelés 2030-ig, de a világfolyamatokkal ellentétben az állatállomány várhatóan már nem növekedik érdemben. A globális előrejelzések azt mutatják, hogy az európai zöldcélok várhatóan nem fékezik jelentősen a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátását, mivel a világ más részein dinamikusan nő a növénytermesztés és az állattenyésztés. A klímapolitikai célokat a növekedés üteméhez mérten a technológiai beruházások növelhetik.

Európa és Észak-Amerika kivételével mindenhol nő az állatállomány 2030-ig, így a húsellenes kampányok aligha érnek célt a klímaváltozás elleni harcban Fotó: Mirkó István

Az elmúlt évtizedhez képest enyhébben nőhet a globális mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-előállítás – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete és az OECD közös, 2030-ig szóló előrejelzéséből. A kereslet emelkedése is lassul, ezzel együtt az évtized végéig a kibocsátási árak világszerte közepes vagy alacsony szintre állnak be. Az előrejelzés abból indul ki, hogy

a pandémiát követően, várhatóan legkésőbb 2022 végére a világ minden táján helyreáll a gazdaság és folytatódik a növekedés, ezzel pedig a jövedelmi helyzet javulása.

A becslések szerint a Föld lakossága a jelenlegi 7,7 milliárd főről 8,5 milliárdra emelkedik, ami az előző évtizedénél lassabb népességnövekedést jelent. Részben ez okozza a mezőgazdasági kibocsátás lassabb emelkedését.

A globális termelés tehát nem esik vissza, a folyamatot pedig segíti a hatékonyságnövelés is, ami nemcsak a fejlett, de a közepesen és alacsonyabban fejlett régiókra is igaz, mivel a technológiai beruházások mindenhol növelik a hozamokat.

Az Európai Unióban és az észak-amerikai régióban a globális trenddel ellentétben folytatódik a népességcsökkenés. Emellett a politikák, a kereslet átalakulása és a termelésben bekövetkező digitalizáció hatásai is befolyásolják a mezőgazdaságot. Az OECD várakozásai szerint

az üvegházhatású gázok kibocsátása az unióban ugyanakkor mindössze 1,2 százalékkal csökken 2030-ig, ami jelentősen elmarad a tervezettől.

Európában az uniós klímacélok elérése érdekében megalkotott, az élelmiszer-rendszer fenntarthatóságát elősegítő stratégiák ugyanakkor várhatóan jóval kevésbé járulnak hozzá a célokhoz.

Európa és Észak-Amerika kivételével mindenhol nő az állatállomány 2030-ig, így a húsellenes kampány nem sok eredménnyel kecsegtet a globális klímaváltozás elleni harcban
Fotó: Mirkó István

Az állatállomány várha­tóan stagnál az évtized során. Csökken a marha- és a sertéshús iránti kereslet, ellenben jelentősebben nőhet a baromfihús és a tojás iránti igény, vagyis a baromfitartásban várható állománynövekedés.

A folyamathoz hozzájárul a fogyasztói szemléletváltás is, valamint a jobb genetikai állomány miatt alacsonyabb egyedszám mellett tartható fent az igényeket kielégítő termelés.

Ezzel szemben a növénytermesztés tovább nő, a növényi alapanyagok iránti kereslet a globális átlag alatt, magas bázisról emelkedik a kontinensen. A legelő- és szántóterületek csökkenése folytatódik, mivel a termékek kibocsátásának növelését immár a technológiai beruházások segítik elő.

Az ambiciózus európai éghajlati célok globális hatása ugyanakkor nem lesz érzékelhető a kevésbé emelkedő európai termeléssel és az állatállomány várható stagnálásával.

Globálisan ugyanis növekedést jeleznek a világszervezetek: Kínában a sertésállomány visszaépítése, Indiában pedig a friss tej iránti kereslet lendületes növekedése ­miatt növekszik az állatállomány. Úgyszintén bővül az afrikai és latin-amerikai régiókban, vagyis a világ legnépesebb térségeiben az állati termékek iránti kereslet és az export.

Mindez azt mutatja, hogy 2030-ra az észak-atlanti térségben várt mezőgazdasági károsanyag-kibocsátás csökkenése a világ más részein végbemenő folyamatok miatt legfeljebb kis mértékben járulhat hozzá a globális fenntarthatósági és klímacélokhoz.

A folyamatot nagyban befolyásolja a technológia hozzáférhetősége és alkalmazása is.

Érdemi változás a korábbi előrejelzésekhez képest a bioüzemanyagok iránti kereslet megtorpanása.

A tanulmány szerint az államok bioüzemanyag-felhasználási politikájának változása és más folyamatok miatt nem várható a kereslet érdemi növekedése. Ez azt eredményezi, hogy a cukornád és cukorrépa, valamint a gabonafélék iránti keresletet továbbra is az élelmezési és takarmányozási igények emelik, az emelkedés pedig a korábban vártnál kisebb lesz az évtized végéig.