Az elmúlt évtizedhez képest enyhébben nőhet a globális mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-előállítás – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete és az OECD közös, 2030-ig szóló előrejelzéséből. A kereslet emelkedése is lassul, ezzel együtt az évtized végéig a kibocsátási árak világszerte közepes vagy alacsony szintre állnak be. Az előrejelzés abból indul ki, hogy
a pandémiát követően, várhatóan legkésőbb 2022 végére a világ minden táján helyreáll a gazdaság és folytatódik a növekedés, ezzel pedig a jövedelmi helyzet javulása.
A becslések szerint a Föld lakossága a jelenlegi 7,7 milliárd főről 8,5 milliárdra emelkedik, ami az előző évtizedénél lassabb népességnövekedést jelent. Részben ez okozza a mezőgazdasági kibocsátás lassabb emelkedését.
A globális termelés tehát nem esik vissza, a folyamatot pedig segíti a hatékonyságnövelés is, ami nemcsak a fejlett, de a közepesen és alacsonyabban fejlett régiókra is igaz, mivel a technológiai beruházások mindenhol növelik a hozamokat.
Az Európai Unióban és az észak-amerikai régióban a globális trenddel ellentétben folytatódik a népességcsökkenés. Emellett a politikák, a kereslet átalakulása és a termelésben bekövetkező digitalizáció hatásai is befolyásolják a mezőgazdaságot. Az OECD várakozásai szerint
az üvegházhatású gázok kibocsátása az unióban ugyanakkor mindössze 1,2 százalékkal csökken 2030-ig, ami jelentősen elmarad a tervezettől.
Európában az uniós klímacélok elérése érdekében megalkotott, az élelmiszer-rendszer fenntarthatóságát elősegítő stratégiák ugyanakkor várhatóan jóval kevésbé járulnak hozzá a célokhoz.
Fotó: Mirkó István
Az állatállomány várhatóan stagnál az évtized során. Csökken a marha- és a sertéshús iránti kereslet, ellenben jelentősebben nőhet a baromfihús és a tojás iránti igény, vagyis a baromfitartásban várható állománynövekedés.
A folyamathoz hozzájárul a fogyasztói szemléletváltás is, valamint a jobb genetikai állomány miatt alacsonyabb egyedszám mellett tartható fent az igényeket kielégítő termelés.
Ezzel szemben a növénytermesztés tovább nő, a növényi alapanyagok iránti kereslet a globális átlag alatt, magas bázisról emelkedik a kontinensen. A legelő- és szántóterületek csökkenése folytatódik, mivel a termékek kibocsátásának növelését immár a technológiai beruházások segítik elő.
Az ambiciózus európai éghajlati célok globális hatása ugyanakkor nem lesz érzékelhető a kevésbé emelkedő európai termeléssel és az állatállomány várható stagnálásával.
Globálisan ugyanis növekedést jeleznek a világszervezetek: Kínában a sertésállomány visszaépítése, Indiában pedig a friss tej iránti kereslet lendületes növekedése miatt növekszik az állatállomány. Úgyszintén bővül az afrikai és latin-amerikai régiókban, vagyis a világ legnépesebb térségeiben az állati termékek iránti kereslet és az export.
Mindez azt mutatja, hogy 2030-ra az észak-atlanti térségben várt mezőgazdasági károsanyag-kibocsátás csökkenése a világ más részein végbemenő folyamatok miatt legfeljebb kis mértékben járulhat hozzá a globális fenntarthatósági és klímacélokhoz.
A folyamatot nagyban befolyásolja a technológia hozzáférhetősége és alkalmazása is.
Érdemi változás a korábbi előrejelzésekhez képest a bioüzemanyagok iránti kereslet megtorpanása.
