Az EBRD nem finanszírozza tovább az olajkitermelés bővítését

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bejelentette, hogy jövő év végén beszünteti az olaj- és gázkitermelés finanszírozását. A bank egyre inkább a zöldfinanszírozásra szeretne áttérni.

Nem finanszírozzák az új fúrásokat Fotó: Larry W. Smith Forrás: EPA

Fontos bejelentést tett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD): a kormányzótanács által hozott döntés szerint az olaj- és gázipar upstream üzletágában, vagyis a kitermelésben a bank befejezi a projektek finanszírozását. Az nem derült ki, hogy ez a már folyamatban lévő ügyletekre is vonatkozhat-e, vagy csak új ügyletekbe nem kezdenek. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a midstream (szállítás, tárolás) és downstream (finomítás) üzletágakat továbbra is finanszírozni fogják,

amennyiben azok megfelelnek a párizsi klímaegyezmény előírásainak.

A bejelentés annyiban nem meglepő, hogy tavaly a bank már jelezte: 2025-ig szeretné ötven százalék fölé növelni a zöldbefektetések arányát az összes, általa támogatott ügyleten belül. A bank 38 ország tulajdonában van, ezen belül meghatározó a G7-csoport súlya, ugyanakkor a tagállamok egy részének gazdasága még erősen függ a fosszilis tüzelőanyagoktól. A 38 ország átlagosan 35 százalékkal nagyobb szén-dioxid-kibocsátó, mint a világátlag, miközben hét olyan ország van, ahol a legszennyezőbb kőszén jelenti az energiaforrás több mint negyven százalékát.

Mindezt figyelembe véve érthető, hogy a bank minél előbb lépni szeretne a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése irányába az országcsoporton belül, hogy ezzel segítse elérni azt az általános célt, hogy a további globális hőmérséklet-emelkedés jóval két fok alatt maradjon. Az EBRD más hasonló nemzetközi fejlesztési bankokkal együtt közös módszertant határozott meg, amellyel a finanszírozandó ügyleteket vizsgálják, és meggyőződnek róla, hogy azok megfelelnek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó hosszú távú céloknak.

Nem finanszírozzák az új fúrásokat
Fotó: EPA/Larry W. Smith

Az olajkitermelés bővítésének korlátozása már más szinten is felmerült: Norvégia például korlátozná az új fúrásokat. Az áttörést ugyanakkor nyilván az fogja meghozni, ha az olaj és gáz iránti kereslet hosszabb távon is annyira csökken, hogy nem érdemes új lelőhelyekkel foglalkozni. Ez pedig csak akkor valósul meg, ha az áramtermelésben még a jelenlegihez képest is nő a megújulók szerepe, illetve ha például az autógyártásban az elektromos meghajtású kocsik elkezdik kiszorítani a belső égésű motorokat. Ennek elősegítésére egyes országok egyre komolyabb célokat tűznek ki: Nagy-Britannia például azt tervezi, hogy már 2030-ra, azaz mindössze kilenc év múlva

betiltaná a belső égésű járművek értékesítését.

Vélhetően ez a terv is szerepet játszik abban, hogy a szigetországban júniusban már 11 százalékot ért el a tisztán elektromos hajtású autók aránya a teljes értékesítésen belül (a legnépszerűbb típus magasan a Tesla Model 3 volt), az elektromos és a hibrid meghajtásúak aránya pedig együttesen 17 százalékot tett ki, ami százszázalékos növekedés egy év alatt.