Brüsszel most az erdők felett venné át az irányítást

Ismét a zöldpolitikai és civil szervezeteknek kedvezne Brüsszel az új, 2030-ig szóló erdészeti stratégiájában, ezzel figyelmen kívül hagyva az erdészeti szakma véleményét és a mára kialakult fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokat – fogalmazták meg egybehangzóan aggályaikat a meghatározó erdőterülettel rendelkező tagállamok és az erdészeti szakmát tömörítő legfőbb érdekképviseletek.

A minap bemutatott új európai uniós erdészeti stratégia szorosan kapcsolódik a közelmúltban bemutatott Fit for 55 csomaghoz, amelynek célja, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra 55 százalékkal mérséklődjön a káros­anyag-kibocsátás.

A klímasemlegesség elérésében tagadhatatlanul kulcsszerep jut az erdőknek, ugyanakkor az erdészeti szakma képviselői szerint a célokkal teljesen ellentétes hatása lenne Brüsszel tervezetének.

Az új erdészeti stratégia tervezetéből kiderül, hogy Brüsszel leginkább ideo­lógiai alapon szólna bele az erdőgazdaságok működésébe. A dokumentumban foglaltak óriási csalódást okoztak az erdőtulajdonosok körében – hangsúlyozta az európai gazdálkodók legfőbb érdekképviselete, a Copa Cogeca az erdőtulajdonosokkal közös állásfoglalásában.

Nem szeretnék az erdőgazdálkodók, hogy Brüsszel felülírja az egyébként is jól működő tagállami szabályozásokat
Fotó: Havran Zoltán

Kiemelték: a tervezet felborítaná az erdők szerteágazó társadalmi és gazdasági szerepei közötti egyensúlyt, irreális mértékben korlátozná a fa ipari felhasználását és ellehetetlenítené a jövedelmező és fenntartható erdőgazdálkodást. Az erdészetek mára fenntartható módon működnek, figyelembe véve a nemzetközi ajánlásokat és betartva a szigorú nemzeti hatáskörben hozott törvényeket.

Brüsszel ráadásul központosítaná az erdőgazdaságok működését, kötelező irányelvek betartására kényszerítve az erdőtulajdonosokat. Ez a szakmai álláspont szerint teljes mértékben életszerűtlen ötlet,

mivel nem veszi figyelembe az adott terület sajátosságait és csorbítja a nemzeti önrendelkezést. Emellett a fafelhasználással kapcsolatos túlzó, a fenntarthatóság szempontjából felesleges korlátozások a magánerdők működését lehetetlenítenék el.

A piac elesne a bevételek jelentős részétől, miközben kompenzációra, központi támogatások megnyitására nincs konkrét javaslat. A nyilvánosságra került, majd a bizottság által is publikált dokumentum tervezésébe egyáltalán nem vonták be sem az erdőtulajdonosokat, sem a faipar szereplőit.

A bizottság láthatóan ismét a zöldek elvárásait szeretné teljesíteni.

A környezetvédő szervezetek között sincs egyetértés a stratégia megítéléséről, ugyanakkor többségük szerint a tervezetet elutasítók nem szakmai érvek mentén cselekszenek, hanem a faipari és a bioenergiai ágazat lobbistáinak nyomására. A civilek legkeményebb bírálatai Svédországot érték az elmúlt időszakban.

Szintén figyelmen kívül hagyta Brüsszel a tagállamokat tömörítő tanács és az Európai Parlament javaslatait. Nagy István agrárminiszter tegnap a tervezet közzétételére reagálva elmondta: a dokumentum olyan torz szemléletmódot képvisel, ami nincs összhangban a fenntarthatósággal és a körforgásos gazdaság eszmerendszerével.

Nagy István felháborítónak nevezte, hogy hiába tiltakozott 11 európai uniós tagállam Frans Timmermansnál. Kiemelte, tagadhatatlan az erdők szerepe a biodiverzitás védelmében és a klímaváltozás elleni harcban. Ezért hazánknak prioritás a fával borított területek gyarapítása és a meglévő erdőterületek megőrzése.

– Elutasítjuk azonban, hogy a fejünk fölött átnyúlva, a gazdálkodók és a társadalom érdekeit figyelmen kívül hagyva olyan egyoldalú megközelítést tartalmazó stratégiákat alkossanak, amelyek hazánkban ötszázezer erdőtulajdonost és több tízezer gazdálkodót lehetetlenítenek el – fogalmazott a miniszter.