– Meglehetősen komplex mutató vagy inkább több adottság, jellemző tulajdonság és teljesítményértékelés együttes vizsgálatával kialakított diagnózis a versenyképesség pozicionálása? Van erre általánosan bevett vizsgálati módszer, képlet, trendelemzés? Vagy ahány tanulmány, kutatás, helyzetfelmérés, annyiféle irányból közelíthetjük meg a versenyképesség értékelését?
– A versenyképességet nagyon sok kutatóintézet meglehetősen eltérő mutatókkal és módszertannal elemzi. A vizsgált országok száma is eltérő. Ez máris érzékeltet egy problémát: azt, hogy nincs egyértelmű meghatározás arra, hogy mit is kellene versenyképességen érteni és ennek megfelelően mit kellene elemezni. Az még viszonylag könnyen értelmezhető, hogy mit értünk versenyképességen egy vállalkozás esetén. Nyilván azt, hogy jobban teljesít, mint mások, és ezzel úgy tudja folyamatosan növelni a cég vagyonát, hogy közben a munkavállalói is gyarapodnak és a társadalommal szemben is felelősen viselkedik.
– Ebben az esetben viszont a nemzetgazdaságok versenyképességéről, illetve azok rangsorolásáról van szó.
– Ezekből az összefüggésekből kiindulva jellemezhetjük egy nemzetgazdaság versenyképességét is. A nemzeti szintű versenyképesség esetén is értelmezhetők a vállalatokra használt fogalmak. Nyilvánvalóan a mindenkori gazdaságpolitika „vevői” az országban élő emberek és az ott működő vállalkozások. Egyikük érdekeit sem szabad a másik elé helyezni.
– Mit jelent ez a gyakorlatban?
– A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyfelől vállalkozóbarát környezetet kell kialakítani, kedvező adókkal, alacsony szintű bürokráciával, a korrupció lehetőségeinek minimalizálásával és korrekt partneri kapcsolatok megteremtésével. Egyaránt fontos a mikro-, kis- és közepes, valamint a nagy cégekkel, illetve a magyar és külföldi tulajdonú vállalkozásokkal való korrekt állami együttműködés megteremtése. Másfelől az állampolgárok életkörülményeinek, életminőségének, az egészségügyi és oktatási rendszer minőségének alakulása, illetve a rendelkezésre álló munkahelyek vonzereje is versenyképességi tényező. Hiszen ha egy ország ezekkel a tényezőkkel kevéssé törődik, mint egy másik, akkor a legjobb szakemberek elvándorolhatnak más, jobb általános környezetet biztosító helyekre. Ez pedig tudásvesztés, egyben nemzeti vagyonvesztés. Ezzel azt is kimondtuk, hogy a versenyképesség javításának nemzeti szinten is együtt kell járnia a nemzeti vagyonelemek megőrzésével, sőt bővítésével. A nemzeti vagyonnak pedig a gazdasági és természeti vagyon mellett kiemelkedően fontos eleme a humánvagyon, annak tudásszintjével, képességeivel és egészségi állapotával.