Hat mázsa mobiltelefon a csimpánzokért

Egyre fogékonyabbak a magyarországi szervezetek, munkahelyek és fogyasztók is a körforgásos gazdaság, az újrahasznosítás támogatására – legalábbis ez a következtetés vonható le abból, hogy országszerte egyre több majmos doboz egyre gyorsabban telik meg használaton kívüli mobileszközzel. A cél az alapanyagok bányászatának visszafogása, veszélyeztetett afrikai emberszabású majmok élőhelyének megóvása.

2021. 07. 26. 8:13
Young Bonobo along a bamboo Sanctuary Lola ya bonobo. Biosphoto / Renaud Fulconis (Photo by RENAUD FULCONIS / Biosphoto / Biosphoto via AFP) Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a 2021-es év is nehezen indult, de sem a koronavírus-járvány, sem a hőség nem fékezte meg a Passzold vissza, tesó! nevű mobilkampány gyűjtőit – közölte a Követ Egyesület, majd ismertette a pontos számokat is, amelyek szerint az idei első fél évben 53 szervezet gyűjtött össze 612 kilogramm telefont Magyarországon. Ez azért is tekinthető jó eredménynek, mert a 2020-as teljes évi eredmény 49 helyszínnel 1184 kilogramm volt. A negyedik éve futó programot – amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogat – a Jane Goodall Intézet a Követ Egyesülettel, az Afrikáért Alapítvánnyal és a Védegylettel indította el.

A kampány célja az, hogy minél több adatmentes, már nem használható mobilkészüléket, GPS-t, tabletet és ezekhez használt töltőket vegyenek át a szervezők adományként, elősegítve ezzel a körforgásos gazdaságot, és segítve a kongói főemlősök élőhelyének megmentését, a helyi közösségek életét.

Az eszközök ugyanis kincset rejtenek, többek között 17-féle fémet lehet visszanyerni belőlük, például aranyat, ezüstöt, palládiumot, rezet.

A mobiltelefonok előállításához szükséges nyersanyagok, például a koltán bányászata Afrikában veszélyeztetett fajok – gorillák, bonobók és csimpánzok – élőhelyét, fennmaradását fenyegetik.

A koltánércből nyerik a tantált, a fémet pedig kondenzátorbevonatokhoz használják. A kitermelésben jellemző a gyermekmunka és a kizsákmányolás. A Jane Goodall Intézet honlapján lévő információk szerint a bányákat illegális félkatonai szervezetek tartják felügyeletük alatt. A külszíni fejtéseket erdőirtással nyitják meg egy-két futballpályányi területen, amit folyamatosan szélesítenek. Apró méretű járatokat vájnak a földbe – amelyekbe beférnek a gyerekek –, amiket rozoga támfákkal erősítenek meg. A ­munkáért a bányászok legfeljebb napi két dollárt kapnak, de sokukat rabszolgaként tartják fogva. A témáról korábban részletesen is írtunk.

Fiatal bonobó. Lehet jövője, ha felelősen gazdálkodunk az alapanyagokkal
Fotó: AFP

A kezdeményezés segítheti megfékezni ezt a folyamatot a használt eszközökben lévő fémek minél nagyobb arányú újrahasznosítása révén. A kampányhoz eddig csatlakozó csaknem nyolcszáz gyűjtőpont között vannak visszatérők is, és sok helyszín csatlakozott újonnan; iskolák, óvodák, civil szervezetek, intézmények, üzletek, irodák, szálloda, könyvtár, színház, kutatóintézet, nemzeti park, múzeum, kereskedelmi és ipari kamara sorakozik a listán. A majmos dobozokban visszagyűjtött készülékek újrahasznosításáról az Inter-Metal Recycling Kft. gondoskodik.

– A kampány megmozgatta az embereket és kicsalogatta a fiókokból a használaton kívüli telefonokat, tableteket. A plakátok, az előadások, a számtalan sajtómegjelenés felhívta a figyelmet azokra a konfliktusos ásványokra, melyek mindennapjaink szerves részét képezik, bányászatuk pedig ­ökológiai és társadalmi problémákhoz vezet Afrikában. A kampány célja a figyelemfelhívás ezekre a problémákra, a körforgásos gazdaságra és az életvitelünk környezeti hatásaival kapcsolatos szemléletformálásra – mondta Herner Katalin, a Követ Egyesület ügyvezető igazgatója.

A kis méretű elektronikai eszközöket a legnehezebb visszagyűjteni, de éppen ezért mindent meg kell tenni és felhívni a társadalom, a lakosság figyelmét a problémára és a megoldására. A kampány az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntarthatósági céljai közül legalább négy elérését is segíti. Ezek az ipar, az innováció és infrastruktúra; a felelős fogyasztás és termelés; a szárazföldi ökoszisztémák védelme; illetve a célok eléréséért kialakítandó partnerség kategóriája.

A kampány folytatódik, szeptember 22-től november 22-ig van lehetőség újabb gyűjtésre.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.