Követi a fejlődést a digitális piac

Magyarországon az internetes szolgáltatások rendkívül gyorsan bővülnek, lépést tartanak a gyors technológiai fejlődéssel. A Központi Statisztikai Hivatal friss kiadványa szerint nem csak a magánszemélyeknél, a vállalkozásoknál is meglátszik a digitális fejlődés társadalomra gyakorolt hatása.

Szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata tavaly (94 százalékuknak), ezek közül pedig 63 százaléknak volt saját honlapja. Az arányszámok ugyan nem az ideális képet tükrözik, ugyanakkor már illusztrálják a digitális fejlődés társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatását. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett Digitális gazdaság 2020 című kiadványából kiderül továbbá, hogy a vállalkozások leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot (vagyis a vezetékes internetet) veszik igénybe, de a mobilinternet használata is jelentős. Az internet-előfizetések száma pedig évről évre jelentősen gyarapodik.

Mindez pedig az internetes szolgáltatások árbevételén is megmutatkozik: 2020-ban a szektor összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt. Ezen belül a legnagyobb, 54 százalékos részaránnyal rendelkező mobilinternet-bevétele 11 százalékkal emelkedett. Az árbevétel szintén jelentősen, ötödével bővült a legfejlettebb, optikai kategóriá­ban és 2,2 százalékkal a kábeltévéhez kapcsolódó internet-előfizetéseknél, ezzel szemben a legkevésbé modern xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 7,8 százalékkal csökkent

Ebből tehát kitűnik, hogy Magyarországon az internetes szolgáltatások rendkívül gyorsan bővülnek, lépést tartva a gyors technológiai fejlődéssel.

Egyre nagyobb a szélessávú internettel való ellátottság, köszönhetően a nagy sebességű és a szupergyors szélessáv kiterjedt rendelkezésre állásának és magas arányú igénybevételének. Tavaly az internet-előfizetések száma meghaladta a tízmilliót, ami 1,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

Az internetszolgáltatók piacát évek óta magas fokú koncentráció jellemzi: 2020-ban

a 15 vezető szolgáltató cég (amelyek egyenként legalább tízezer előfizetéssel rendelkeznek) a tízmillió előfizető 97 százalékát tudta magáénak,

a középméretű (az egy- és tízezer közötti előfizetéssel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések két,

míg a legkisebb, az ezer előfizetésnél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz 0,6 százaléka tartozott.

A SIM-kártyák száma nem változott jelentősen az utóbbi években, az aktívak állománya a tavalyi év végére 1,3 százalékkal, 12,7 millióra nőtt a 2019-es értékhez képest. Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió M2M-kártyát is, amely az emberi beavatkozás nélküli, eszközök közti kommunikációt jelenti.

A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok és a havidíjas előfizetések térnyerése miatt egy év alatt több mint másfélszeresére bővült.

Az adatforgalom nagy mértékű növekedéséhez hozzájárult az okostelefonok használata és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése is. Az összes adatforgalom 94 százaléka 4G/LTE-rendszeren, három százaléka 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.

A vezetékestelefon-fővonalak száma az elmúlt években nem változott jelentősen, tavaly év végén 3,85 milliót tartottak számon, ami egy év alatt 3,1 százalékos csökkenést jelent. E szegmens területén is rendkívül magas a piaci koncentráció, 2020-ban három szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94 százaléka. A vezetékes telefonról indított hívások száma és időtartama is csökkent az elmúlt években, kivéve éppen tavaly, amikor

a járvány miatt megváltozott szokások nyomán kissé kevesebb volt az indított hívás, de a beszélgetések időtartama 7,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A legújabb megoldások ugrásra készen állnak

A vállalkozásoknak mindössze három százaléka használt 3D-s nyomtatást (saját géppel vagy más vállalkozás szolgáltatásával), az unióban ugyanez az arány öt százalék. A 3D-s nyomtatást leginkább a dán vállalkozások vették igénybe (kilenc százalék). A hazai vállalkozások hat százaléka végzett nagy adathalmazokon (Big Data) elemzést, egy százalékuk vett igénybe külső szolgáltatást ehhez. Az unióban ugyanez az arány 13, illetve három százalék volt. Leginkább a geolokációs adatokat használták elemzésre a hazai vállalkozások (3,5 százalék), amitől a vállalkozás saját eszközei és érzékelőiből származó (2,6 százalék), valamint a közösségi média használata során generált (2,7 százalék) adatok felhasználása kissé elmaradt. A nagy adathalmazok elemzése minden adatforrás terén az energiaiparban volt a legmagasabb, az ezen a területen működő minden tizedik vállalkozás végeztetett más vállalkozással Big Data-elemzést.