Aki teljes értékű, legalább négyhengeres belső égésű motorral hajtott autót, netán dízelt vásárolna, annak ugyancsak sietnie kell, ugyanis a nagy gyártók sorra jelentik be, hogy az évtized végére befejezik a hagyományos motorok gyártását és forgalmazását. Ezért-e, netán a csiphiány következtében, vagy mert a pandémia miatt sokan elhalasztották a vásárlásukat, most autóhiány van a piacon Európában és Magyarországon is.
Ez azonban nem tart örökké. A német autógyártók, amelyek az utolsó pillanatig lobbiztak a belsőégésű motorok megtartása mellett, most hirtelen köpönyeget fordítottak. A VW, amelynek dízel-manipulációja miatt az egész elektromos átállási mizéria beindult, most az elektrifikáció élharcosa lett.
A Mercedes, amely igencsak konzervatívnak mutatkozott, most azt mondja, 2025-től már csak teljesen elektromos hajtású járművekhez készíti új padlólemezeket. Emellett több mint 200 gigawattos akkumulátorgyártási kapacitást hoz létre, összesen nyolc helyszínen.
A BMW a legpragmatikusabb, amely nyitva hagyja mind a belsőégésű motor, mind a hibrid, mind a hidrogén technológia alkalmazását – az akkumulátoros villanyhajtás mellett.
Szakértők szerint az Audinak, a BMW-nek és a Mercedesnek az elektromos hajtásra való átállás csak technológiai, technikai, gyártástechnikai feladat, mert a vásárlóik, akik eddig is 15-20 millió forintnak megfelelő áron rendeltek maguknak, a cégüknek autót, megvannak. Sokkal nagyobb kihívásnak néznek elébe a népautók,
a ma még viszonylag megfizethető árú városi kisautók, családi járművek gyártói, ugyanis a váltás nemcsak a technológia teljes átalakulását eredményezi, de a várható drágulás miatt a vásárlóerő is elfogyhat előlük.
Éppen ilyen mindennapi használati tárgyakat, a lakótelepek parkolóiban álldogáló szerényebb gépezeteket gyártó márkákat gyűjtött össze egyetlen hatalmas cégcsoportba a Stellantis. Rendkívül sikeres, már-már legendás francia és olasz kisautók, mint a Fiat 500, a Citroën DS, vagy a Peugeot 504-es leszármazottait kell gyártaniuk és eladniuk egy olyan piacon, ahol néhány év alatt minden megváltozik.
A Stellantisnak öt éve van arra, hogy ledolgozza az elektromos átállás költségét, amely nem kevesebb, mint 40 százalékkal drágítja meg a termelést – nyilatkozta Carlos Tavares vezérigazgató
a DetroitNews.com hírportálnak. A Stellantis a hónap elején közölte, hogy 2025-ig mintegy 35,5 milliárd dollárt költenek a járművek villamosítására. Ugyanakkor nem háríthatják ezt a költséget tovább a vásárlókra. Tavares szerint
meg kell védeni a középosztály azon képességét, hogy új járműveket vásároljon, akár elektromosakat is.
A vezérigazgató szerint mind a beszállítónak, mind a gyártóknak óriási kihívást jelent a termelékenység fokozása, amely ellensúlyozni tudja, hogy kevesebb autót lehet majd értékesíteni, és emellett az árakat is megfelelő áron kell tartani az új autók értékesítésében.
– Ha ezt nem lépjük meg, akkor nagy problémánk lesz az ügyfélkör nagyságával, és ha a vevők elfogynak, a vállalatok méretét is csökkenteni kell, akkor pedig a munkahelyek száma is csökken. Ezt próbáljuk elkerülni – mondta a Stellantis vezetője.
