A Monetáris Tanács döntése szerint a monetáris kondíciók további szigorítására van szükség az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében, ezért az alapkamatot 30 bázisponttal 1,5 százalékra emelte. A kamatfolyosó ugyanilyen mértékben emelkedett, így az egynapos hitel kamata 2,45 százalék, az egynapos betété 0,55 százalék lett. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, a Monetáris Tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.
A jegybank még egy komoly döntést hozott: megkezdi az eszközvásárlási program fokozatos kivezetését. Ennek első lépéseként az eddigi hatvanmilliárd forinttal szemben ötvenmilliárd lesz a heti vásárlások célösszege.
Bevezetése óta az állampapír-vásárlási program sikeres volt, segített megőrizni az állampapírpiac stabilitását a járvány időszakában. A kivezetés fokozatos és elnyújtott lesz, ugyanakkor, ha a piaci stabilitás érdekében szükségessé válik, átmenetileg akár növekedhet is a hetente vásárolt mennyiség. Az MNB a vásárlások mérséklését a rövidebb lejáratú állampapírok körében kezdi meg, amelynek következtében a heti vásárlásokon belül emelkedik a hosszabb lejáratú állampapírok részaránya. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja.
A hosszú távú fenntarthatósági programokról is született döntés: a Növekedési kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárdra emelték.
A jegybank véleménye szerint addig kell tartania a kamatemelési ciklusnak, amíg az infláció nem stabilizálódik a jegybanki szint környékén fenntartható módon, illetve nem lesznek visszafogottak az inflációs várakozások. Az infláció szerkezetéről Virág Barnabás elmondta, hogy a globális nyersanyagárak emelkedése miatt drágulnak az iparcikkek, ugyanakkor a szolgáltatói szektorban már mérsékeltebb az inflációs nyomás.
Az első inflációs csúcs így megvolt, de ősszel lehet egy második, ami után tartósabb csökkenés következhet, mindazonáltal az infláció egyelőre a jegybanki toleranciasáv fölött alakul.
A magyar gazdaság sikeresen újraindult: 2021 második negyedévében a hazai GDP 17,9 százalékkal bővült éves alapon, míg az előző negyedévhez képest 2,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék, meghaladva a válság előtti szintjét. A magyar gazdaság helyreállásának üteme érdemben kedvezőbb az Európai Unió átlagánál. A növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor a helyreállás ütemében eltérések mutatkoznak. Júniusban az építőipari termelés megközelítette, miközben az ipari termelés már meg is haladta a válság előtti szintjét, viszont a kiskereskedelmi forgalom továbbra is elmarad a járvány kitörése előtti értékétől. A lakossági fogyasztást leginkább meghatározó reálkeresetek tovább nőttek májusban, a munkanélküliség nemzetközi összevetésben továbbra is alacsonynak tekinthető.
Hogy mikor érheti el az infláció a jegybanki toleranciasávot, illetve mikor kerül a jegybanki cél közelébe, arról a jegybank alelnöke szerint a szeptemberi inflációs jelentés után lehet majd többet tudni.
Kisebb volt az emelési kényszer
Nem okozott meglepetést az MNB mai kamatemelése, azt a korábbi jegybanki kommunikáció alapján várni lehetett – közölt lapunkhoz eljuttatott kommentárjában Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője. Ugyanakkor – tette hozzá – a forint árfolyamának utóbbi időben tapasztalt stabilitása, illetve az infláció mérséklődése miatt most a jegybankon kisebb volt az emelési kényszer, mint az elmúlt hónapok ülései idején. Fontos emellett kiemelni, hogy még az emeléssel együtt is a monetáris politika nem vált szigorúvá Magyarországon, csak érdemben elmozdult az ultralaza irányultságtól. Vagyis az alacsony kamatszintek változatlanul támogatják a kilábalást, azonban a jegybank mandátumának megfelelően az infláció leszorítása és a várakozások horgonyzása érdekében elkerülhetetlen volt az újabb lépés. A szeptemberi kamatdöntéssel kapcsolatban ugyanakkor jelentős a bizonytalanság – emelte ki Molnár Dániel. A második negyedéves vártnál nagyobb gazdasági bővülés és így a gyorsabb kilábalás, a még mindig cél feletti infláció további kamatemeléseket indokolna, ellenben a járványhelyzettel kapcsolatos bizonytalanság, valamint ha augusztusban tovább mérséklődik az infláció, az kivárásra ösztönözheti a jegybankot. Kulcsfontosságú lesz ezen felül a megjelenő új Inflációs jelentés és a jegybank által várt makropálya – fogalmazott az elemző.
