Az elmúlt hetekben sokat esett az olajár a hónap elején elért kétéves csúcsot követően, a folyamat múlt héten fel is gyorsult, a korábban 74-75 dolláron tetőző amerikai WTI típus ára 62 dollárig csökkent, a Brent 77 dollár feletti értékről 64 dollárig esett. Sejthető volt, hogy az áresés mögött nem kis részben az amerikai palaolaj-kitermelés felfutása áll, most a napvilágot látott adatok ezt meg is erősítették.
Az augusztus 20-ával végződő egy hétben a Baker Hughes cég adatai szerint nyolc fúrószerkezet kezdte meg a kitermelést, így összesen 405-re emelkedett a működő olajkutak száma. Az olaj- és földgázkitermelő helyek együttes száma 503-ra nőtt, míg tavaly áprilisban összesen mindössze 254 üzemelt.
Mint ismeretes, tavaly tavasszal a világon végigsöprő, akkor még ismeretlen járvány hatására leállt az ipar egy része és a közlekedés, ezzel a korábbi olajkereslet egyharmada eltűnt. Az olajár összeomlott, ennek hatására a palaolaj-kitermelők jelentős része kénytelen volt leállítani a termelést, majd az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) és Oroszország is megállapodást kötött egy óriási, összehangolt kitermelés-visszafogásról.
A kezdeti járványsokk után a kereslet növekedni kezdett: Kínában lényegében teljesen helyreállt a gazdaság, a fejlett országokban pedig az ipari termelés indult újra, miután a járvány elleni védekezést már a működő gyárakban is meg tudták oldani. Miután a kitermelés érdemben nem nőtt, az ár indult növekedésnek, de sokáig még alacsonyabb volt annál a szintnél, ahol az amerikai palaolaj-kitermelést már megérte volna elindítani.
Az idén tovább nőtt az ár, majd el is érte a járvány előtti szintet, miközben az OPEC és Oroszország csak mérsékelten növelte a kitermelést. Így óhatatlanul igény lett az amerikai olajra, és immár az ár sem volt akadálya a kitermelés újraindításának, legfeljebb az új elnök, Joe Biden klímapolitikája lassíthatja a folyamatot. Az Egyesült Államok első embere azonban nemrég jelezte, hogy rövid távon a magas benzin- és olajár károsabb, ezzel a kitermelők zöld utat kaptak.
A cégek ugyan sokkal kevésbé terveznek új beruházásokat, mint a járvány előtt, így kevesebb új fúrás várható, de a tavaly leállított kutakat most megnyitják. Az amerikai palaolaj-kitermelés így szeptemberben a várakozások szerint napi 8,1 millió hordó lesz, jövőre már napi átlagban 11,8 millió lehet, amivel már nem sokkal maradna el a 2019-es 12,3 milliós mindenkori legmagasabb értéktől. Iparági elemzők szerint ezt az értéket már nem fogja újra elérni, pláne meghaladni a kitermelés, mert a világ kőolajfogyasztása jó eséllyel már nem fogja meghaladni a járvány előtti csúcsot. A fogyasztás emelkedésében korábban a legnagyobb szerepet játszó közúti közlekedésben ugyanis óhatatlanul növekszik a hibrid, illetve tisztán elektromos járművek szerepe, így jó esély van rá, hogy a teljes benzin-, illetve gázolajfogyasztás már nem lépi át a korábbi csúcsát.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy az olajár nem emelkedik érdemben magasabbra, mint ahol augusztus 2-án csúcsot döntött, és ez jelenleg, valamint a közeljövőben a gazdasági újranyitás miatti magas infláció okán fontos szempont marad, így vélhetően az egyébként környezet- és klímatudatos jelenlegi amerikai adminisztráció sem áll jó darabig az olajkitermelés növelésének útjába.
