Általában is kevéssé rengette meg a magyarországi ingatlanpiacot a járvány, de különösen igaz ez a legnépszerűbb nyaralóövezetekben, ahol nemhogy nem lettek olcsóbbak az ingatlanok, éppen ellenkezőleg: jelentősebb drágulás tapasztalható. Az OTP Értéktérkép adatai szerint a pandémia első évében Somogy megyében – a Balaton déli partján megnőtt keresletnek köszönhetően – csökkent országos összevetésben a legkisebb, ötszázalékos mértékben a forgalom, miközben itt emelkedtek leginkább az ingatlanárak.
A Siófoki járás mellett az északi parton a Balatonalmádi és a Tapolcai járásban is harminc-harminc százalékot, a Balatonfüredi járásban húsz százalékot meghaladó mértékű a drágulás, és mára hasonló arányú növekedést látni az árakban a Velencei-tó északi és déli partján is.
– Az áremelkedésben egyértelműen kimutatható szerepe van annak, hogy a pandémia nyomában a fehérgalléros munkakörökben általánossá váló távmunka hatására sokan döntöttek úgy, hogy a lakhelyüket, a városi életüket részben vagy egészében maguk mögött hagyva, egy nyaralóba helyezik át – jegyezte meg Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az árszint növekedését magyarázza az elmúlt években épített, magas áron értékesített új lakások növekvő száma is, amelyeket bár részben nyaralónak szántak, most sokan nem csak a főszezonban használnak. Az elemző szerint az áremelkedés mögött meghúzódó markáns keresletet fűtik a főváros helyett nagy számban az üdülőövezetek felé forduló befektetők. Őket a beutazó turizmus és a nagyvárosi Airbnb-kiadások visszaszorulása ösztönözte nyaralóvásárlásra.
– Az első, tavaly tavaszi hullámban intenzív érdeklődés mutatkozott a magánnyaralók, önálló házak iránt, idén ugyanakkor az új építésű társasházi lakások a legkeresettebbek a Balaton déli partján – mondta Katona Tamás, az OTP Ingatlanpont siófoki irodájának vezető értékesítési tanácsadója, aki szerint mára
megszokottá vált, hogy a vevők tartós használatra keresnek nyaralót a tó partján.
A kereslet a Velencei-tó körzetében is nagyon erős, az áremelkedés pedig a balatoni ingatlanpiachoz hasonlóan drasztikus: a luxusingatlanoknál előfordulnak egymillió forint feletti négyzetméterárak is, az új építésű lakások hétszázezer forintos átlagáron kelnek el, de
a belépő szint is ötszázezer forint egy négyzetméterre vetítve, ennél alacsonyabb áron nem találni ingatlant a tó környékén.
Kérdés ugyanakkor, hogy tartós marad-e a nyaralók egész éven át tartó használatának igénye. – Jól látható volt, hogy az első hullám keltette pánikban sokan döntöttek a kiköltözés mellett, amit a távmunka általánossá válása tett lehetővé. A jövőben esetleg sorozatossá váló járványhullámok is kifelé tolhatják a keresletet a sűrűn lakott nagyvárosokból. Ha viszont a komoly hatással járó járványhullámok elmaradnak, a munkáltatók fokozatosan visszatérésre kérhetik a munkavállalókat, ahogy ez több vállalatnál már meg is történt. A hibrid munkavégzés is kezd terjedni, így pedig sokaknak talán már nem lesz opció a kétlakiság fenntartása – vélekedett Valkó Dávid.
(A borítóképen a tihanyi apátság napfelkeltében. Fotó: MTI/Mohai Balázs)
