Átlagosan hétszázalékos béremeléssel számolnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások. A K&H Bank kkv bizalmi index kutatás második negyedéves eredményeiből kiderül, hogy a keresetrendezési tervek már megegyeznek a járvány előtti elképzelésekkel. A néhány évvel ezelőtti nyolc-tíz százalékos bérrendezési tervek ugyanakkor már kevés cég napirendjén szerepelnek.
A béremelési szándék vitathatatlan: tíz közül hét vállalkozás biztos abban, hogy emelkednek a keresetek, és a felmérésben részt vevő vállalkozások egyike sem gondolta úgy, hogy a tavalyi szinten befagyasztja az alkalmazottak munkabérét.
A felmérésből az is kiderül, hogy a béren kívüli juttatások szerepe ismét felértékelődött: az alkalmazottak jövedelmének emelése érdekében a megkérdezett vállalkozások több mint fele, 58 százaléka a munkabérnél alacsonyabb közteherfizetési kötelezettség mellett adható kafetériát is nyújtana a jövőben. A pandémia előtti években a juttatást is nyújtó cégek aránya épphogy meghaladta a negyven százalékot.
A munkáltatók legnépszerűbb juttatási elemei a munkába járás költségeinek átvállalása, a Szép-kártya, valamint a 13. havi fizetés lehet.
A béremelési szándék mellett érdemben nem változott a második negyedévre a kkv-k foglalkoztatási hajlandósága sem. Az alkalmazotti létszámot tekintve nem látható különösebb elmozdulás.
Létszámcsökkentésre nem készülnek a cégek, sőt
az elmúlt negyedévben a kkv-k 31 százaléka jelezte a foglalkoztatás tervezett bővítését, és jelenleg is 29 százalékuk gondolkodik új alkalmazott felvételében.
A kkv-k jövőbeni béremelési szándékát érdemben befolyásolhatják az őszi bértárgyalások. Ha a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodnak, és a minimálbér bruttó kétszázezer forintra emelkedik jövőre, akkor a kötelező legkisebb bérnél magasabb keresetek rendezése nagyban függ majd attól, milyen segítséget kapnak a legkisebbek a bérek kigazdálkodásához.
