Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának kamatdöntő ülésein az elmúlt hónapokban mindig az hangzott el, hogy az inflációs hatások az eurózónában átmenetiek, és ha megszűnnek, az infláció magától is visszaesik másfél százalékra, vagyis újra túl alacsony lesz a kétszázalékos jegybanki célhoz képest. A jelenlegi felfelé mutató inflációs kockázatokat tehát nem tartotta súlyosnak az európai jegybank, ez azonban most változhat.
Christine Lagarde, az EKB elnöke a jelenlegi, szűnni nem akaró gázáremelkedést súlyos problémának tartja, mert szemben az alapanyaghiánnyal, amelyet a felfutó termelés idővel megold, az energiaáraknál nem ilyen egyszerű a helyzet. Miután zajlik az átállás a klímakárosító energiaforrásokról a környezetbarát megoldásokra, a folyamat során hiányhelyzetek alakulhatnak ki, és a fosszilis energiaforrások közül a gáz a legkevésbé káros, így ilyenkor megnő iránta az igény. Ha viszont tartósan magas lesz az ár, vagy akár erősen ingadozik, az
már komoly inflációs tényező lehet az eurózónában is.
Minderről Lagarde a CNBC riporterének beszélt egy exkluzív interjúban.
Az EKB eddig nem foglalkozott komolyabban az infláció kérdésével, noha a tagállamok jelentős részében már most bőven túllépte az áremelkedés üteme a kétszázalékos jegybanki célt, és az ősz folyamán további emelkedés várható, ám a jegybank úgy kalkulált, hogy jövőre, de legkésőbb 2023-ban újra bőven két százalék alatt lesz az érték. Ezért nem is tartották szükségesnek, hogy a kamatemelés kérdése szóba kerüljön rövid távon, és a folyamatban lévő nagy összegű eszközvásárlási program leépítésével sem siettek eddig.
Lagarde azt mondta, hogy az inflációs előrejelzések többször is változtak az idei év folyamán, így nem kizárt, hogy az energiaár emelkedése miatt újabb, hosszabb távú változás is lehet az előrejelzésben. Ráadásul – ami egyébként örömteli – a gazdasági növekedés is gyorsabb a vártnál, és a foglalkoztatottság is gyorsan növekszik. Ilyen körülmények között lehet, hogy
a jegybank stratégiaváltásra kényszerül, és a korábban vártnál előbb kezdődik meg a monetáris szigorítás.
Ezzel az EKB is az infláció elleni küzdelem útjára léphet, ahogy ezt már néhány jegybank, köztük a Magyar Nemzeti Bank is megtette.
