Hat párt koalíciójával készülne Gyurcsány Ferenc átvenni a hatalmat a 2022-es választások után. Annyi biztos, hogy elhúzódó kormányalakítási tárgyalások kezdődnének. Erősen kérdéses, hogy mennyire lenne kormányzóképes a baloldal, amelynek politikusai már az általuk irányított önkormányzatok egy részében is egymás torkának estek. Véget érne Magyarországon a 2010 óta tartó politikai stabilitás korszaka.
– A gazdaság szempontjából is kiemelt szerepe van a politikai stabilitásnak. Főleg abban az esetben, ha olyan felzárkózó országról van szó, mint amilyen hazánk is – mondta a Magyar Nemzetnek Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza.
– Az persze nagyon fontos, hogy a politikai stabilitás demokratikus úton jöjjön létre. Magyarországon most európai összehasonlításban is kiemelt bizalmat, társadalmi támogatást élvez a kormány, hiszen a Fidesz–KDNP szövetsége háromszor egymás után nyerte meg kétharmaddal a szabad választásokat.
Ez a nemzetközi partnerek, tehát a különböző politikai kapcsolatok és a befektetők szempontjából is nagyon értékes időszak – hangsúlyozta a szakértő. Jól példázza ennek eredményét a 2020-as év, amikor világszerte tombolt a járvány, és megbénultak a gazdaságok. Ennek ellenére tavaly a közvetlen külföldi befektetések Magyarországon 140 százalékkal emelkedtek, miközben ez a mutató világszerte 42 százalékkal zuhant – emelte ki a vezető elemző.
Szakáli István Loránd szerint ez a bizalom sok egyéb tényező mellett – ilyen a szakképzett munkaerő, az infrastruktúra, a kedvező adókörnyezet és a kormányzat beruházásokat ösztönző támogatása – a politikai stabilitásnak is nagyban köszönhető. – Biztonságban érezheti magát a befektető, mert tudja: ha tárgyal a döntéshozókkal, akkor a papíron megszületett megállapodás a gyakorlatban is megvalósul. Nem áll elő olyan kedvezőtlen helyzet, mint azokban az országokban, ahol gyakran váltják egymást a kormányok. Ilyen esetben a megállapodások érvényre jutása is ingatag lábakon áll – magyarázta.
– A politikai stabilitás a koronavírus elleni küzdelemben és a válság kezelésénél is hatalmas előnyt jelentett hazánknak. Szemben például Szlovákiával, ahol a vakcinabeszerzésbe belebukott a miniszterelnök – tette hozzá.
Szintén fontos, hogy 2010 óta kiszámítható és fegyelmezett a kormány gazdaság- és pénzügyi politikája. Ez is erősíti a stabilitást. – Láttuk, hogy mivel jár, ha nem így működik egy ország. Emlékezzünk arra, hogy a 2006-os választások előtt Gyurcsány Ferenc kormányfőként erőteljes áfacsökkentést ígért. Ehhez képest később nemhogy mérsékelték, hanem megemelték az alacsonyabb áfakörbe tartozó termékek adókulcsát is.
Abban az időszakban rendre kialakultak a koalíciós viták, egyszerűen nem lehetett érvényt szerezni a döntéseknek. Ez történt Gyurcsány 2005-ben meghirdetett Száz lépés programjával is.
Mindez és az elhibázott gazdaságpolitika tragikus gazdasági helyzetbe sodorta az országot. Magyarország már a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőzően válságba jutott – idézte fel a korábbi eseményeket a közgazdász. Adódik a kérdés: mi történne, ha 2022-ben a baloldal jutna hatalomra? Szakáli István Loránd hangsúlyozta: vélhetően véget érne a politikai és gazdasági kiszámíthatóság korszaka. A baloldali pártok elképzelései közül sok minden még homályos. Az viszont biztosnak látszik, hogy nekik a családok támogatása kevésbé fontos. – Minden bizonnyal búcsút lehetne mondani az adócsökkentés politikájának is, hiszen többkulcsos lenne a személyi jövedelemadó, ami az átlagbér felett az elvonások emelkedését jelenti. Ez a gyermekeseket érintené a legrosszabbul. Az is biztosnak tűnik, hogy a baloldal igent mondana az Egyesült Államokban megszületett ötletre, amely globális szinten rögzítené a társasági nyereségadót, ami Magyarország esetében adóemelést jelent. Ez pedig rontaná az esélyeinket a befektetőkért folytatott versenyben, illetve csökkentené a hazai vállalkozások versenyképességét is – mondta a vezető elemző.
– Mindezzel szemben, ha az Orbán-kormány nyeri meg a választásokat, akkor továbbra is kiemelt támogatást élveznének a családok, folytatódnának az adócsökkentések, megmaradna a munkaalapú társadalom.
Ráadásul felgyorsulna az a struktúraváltás, amelynek az a célja, hogy minél magasabb hozzáadott értéket előállító, versenyképesebb gazdaság jöjjön létre. Ezzel lehet biztosítani az erőteljes bérnövekedést, az életszínvonal emelését és a felzárkózást – tette hozzá a szakértő.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt a bizalomvesztés tüntetésekig, véres utcai jelenetekig fajult. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
