Egy a természettel – a hétvégén megnyílt a vadászati világkiállítás

A vadászat, a természetvédelem és a fenntartható természethasználat összefüggései álltak a szombaton kezdődött vadászati világkiállítás nyitóbeszédeinek középpontjában. A kiállítás október 14-ig látogatható a Hungexpo területén.

Vadbiológusok tanácskozása

A megnyitóünnepség után megérkeztek az első látogatók, hogy birtokukba vegyék a 75 ezer négyzetméteren, 20 napon keresztül élvezhető, 1500 programelemből álló világkiállítást, amelynek része öt nemzetközi konferencia is. Közülük az első már kedd délelőtt elkezdődött, amikor a Vadbiológusok Nemzetközi Uniója (International Union of Game Biologists − IUGB) 35. kongresszusa nyitotta meg tanácskozását a Hungexpo konferencia-központjában. A résztvevőket és a sajtó képviselőit Csányi Sándor, az IUGB elnöke, George Aman, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke, Kovács Zoltán, a világkiállítás kormánybiztosa és Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodásért felelős főosztályvezetője köszöntötte.

Kovács Zoltán kormánybiztos a világkiállítás és a tudományos fórumok szerepéről beszélt. Szerinte fontos megválaszolni azt a kérdést, hogy mi az ember felelőssége a természet védelmében a 21. század elején, az antropocén korban. Említette az állam és a kormányok felelősségét, mert szerinte a megfelelő jogi szabályozás nélkül nem lehetséges sikeres természetvédelem. Ebben a kérdésben Magyarország, a magyar jogszabályi környezet példaértékű lehet a világ számára. Végül rámutatott arra, hogy a tudományos munka alapozza meg a megfelelő jogszabályok kialakítását, ezért fontos támogatni, teret adni az ilyen rendezvényeknek.

Csányi Sándor, a kongresszust szervező IUGB elnöke elmondta, hogy számára tanulságos, ahogy az 1954 óta kétévente megtartott IUGB-kongresszusok milyen politikai és közéleti viszonyok között zajlanak. Példának hozta fel az 1999-ben zajló moszkvai puccsot, vagy amikor a NATO bombázta Szerbiát és azt, amikor 1989-ben Magyarország megnyitotta határait a keletnémetek számára. A főszervező beszámolt arról, hogy a világ pandémiás viszonyai ellenére 29 országból 109 szakértő regisztrált az eseményre, amelyen 47 előadást és 35 prezentációs anyagot ismerhetnek meg a résztvevők.

Újságírók érzékenyítése

Kívülállóknak furcsa lehet első hallásra, hogy a vadászatnak és a vadászoknak is szükségük van a közvélemény érzékenyítésére, mert számos tévhit és előítélet kötődik hozzájuk. Ráadásul ennek intenzitása nagyon megnőtt az elmúlt évtizedekben, amióta divatossá vált az állat- és természetvédelem terén a felszínes, tudományos alapokat nélkülöző aktivizmus. Ennek ellensúlyozására hozta létre a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) az International Journalism Symposium elnevezésű programját, amelyet immár negyedik alkalommal szerveznek meg. A világkiállítás megnyitója előtti napon, pénteken kezdődött a program, amelyre 11 országból (USA, Namíbia, Egyesült Királyság, Puerto Rico, Ausztrália, Olaszország, Málta, Németország, Ausztria, Szerbia és Magyarország) érkeztek újságírók, illetve a világhálón aktívan publikáló természetbarátok vagy más témák képviselői.  

A Budapestről Nagymarosra induló hajón bemutatkozó beszélgetés zajlott, majd az Ipoly Erdő Zrt. erdészei és vadászai fogadták a résztvevőket. A magyaros vendéglátás mellett előadásokkal és kirándulással telt a nap, amelynek végén a Börzsönyben szeptemberben megszokott szarvasbőgést hallgatták a vendégek. Az előadásokon a fenntartható erdő- és vadgazdálkodás gyakorlati tapasztalatairól, valamint ennek részeként a magyar vadászati szabályokról volt szó. A kirándulás érintette a Börzsönyben található Rózsakunyhót, ahova Kittenberger Kálmán és Fekete István rendszeresen, nemritkán akár hetekre is elvonult a világ zajától menekülve, hogy vadásszanak és élvezzék a természet szépségeit. Innen a 20 hektárnyi „Széperdő” meglátogatása következett, ahol az ún. örökerdő-gazdálkodásról beszéltek az előadók, és válaszoltak a felmerülő kérdésekre. 

Ennek a módszernek a célja, hogy üzemi méretekben is működő, folyamatos erdőborítást biztosító, gazdaságilag is versenyképes gazdálkodási rendszert alakítsanak ki. Kutatókkal karöltve tanulmányozták a természetes erdőkben lejátszódó folyamatokat, amelynek egyik területe ez a kocsánytalan tölgyes, amelyet vadkizárásos módszerrel védenek.

Soha nem látott kihívások

 A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács 67. közgyűlése  vasárnap délelőtt, a világkiállítás második napján kezdődött. George Aman elnök megköszönte Magyarországnak a világkiállítás létrehozását, ami sokáig kétséges volt a világjárvány okozta helyzet miatt. Semjén Zsolt is felszólalt a közgyűlés megnyitóján, felhívta a figyelmet arra, hogy soha a történelem során nem állt ilyen kihívások előtt a vadászat, mint most. – Eddig soha nem vonták kétségbe a legitimitását és hasznosságát, csak a mai korban. Feladatunk, hogy az egész társadalom számára megvilágítsuk, hogy miért legitim és fontos a vadászat mindannyiunk számára – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Okfejtésében abból indul ki, hogy mindannyiunk ősei vadásztak, így ez a tevékenység része az emberi létünknek, a természetes örökségünknek, az ember antropológiájának, amely a kultúra és a civilizáció megjelenésével magasabb szellemi szintre emelkedett, így a kulturális örökségünk része is. Azzal folytatta, hogy 

ha a természet felől közelítjük meg a kérdést, akkor megállapíthatjuk, hogy fenntartható vadászat nélkül nincs fenntartható erdő-, mező- és vadgazdálkodás sem, így nincs fenntartható természetvédelem sem. Ott van minőségi és sokszínű vadállomány, ahol van szakszerű vadászat.

Szintén a második napon kezdődött a III. CPW Wildlife  Forum, amely tizennégy természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezet munkájának az összehangolására, jelentős nemzetközi egyezmények előkészítésére jött létre. Elsődleges célja a szárazföldi gerinces vadon élő állatok védelmének elősegítése. 

Elismerés

A ceremónia alkalmával kitüntették Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki elsőként kapta meg a CIC-érdemérem arany fokozatát. Ezzel a díjjal ismerik el és köszönik meg Semjén Zsolt vadászattal, vadgazdálkodással és természetvédelemmel kapcsolatban a magyar jogalkotásban végzett munkáját. A díjat George Aman, a szervezet elnöke adta át. Indoklásában kitért a vadászati és vadgazdálkodási jogszabályra, amely szerinte a világ többi országa számára példaértékű, valamint a természetvédelmi, erdészeti és mezőgazdasági szervezetek és hivatalok munkájának összehangolt együttműködésére. Méltatta a magyar kormány és a CIC szoros együttműködését, amelynek keretében a szervezet munkáját nagymértékben segíti az állam.

Borítókép: Mirkó István