Az utóbbi hetekben Európában tapasztalható, kiugróan magas földgázárak a Gazprom piaci manipulációjának közvetlen következményei lehetnek,
az orosz gázexportőr szándékosan tarthatja vissza a piacról a tartalékokat – nem kevesebbet feltételez több mint negyven európai parlamenti képviselő.
Máskor ellenzik, most jól jönne
A Margrethe Vestager versenyjogi bizottsági elnöknek és Kadri Simson energiaügyi biztosnak a minap eljuttatott levelükben emellett úgy fogalmaztak: mindez nyomásgyakorlás lehet az irányba, hogy mihamarabb elkezdődjön a szállítás az Északi Áramlat 2 gázvezetéken. A képviselők – köztük olyanok is, akik egyébként folyamatosan ellenzik a jelentős mennyiségű orosz gáz importját – a lehetőség sürgős kivizsgálását kérték.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is amellett érvelt, sőt felszólította Oroszországot, hogy tegyen többet Európa gázellátásáért az árrekordok megfékezésére. A szervezet jelezte, hogy a Gazprom teljesíti ugyan az európai országokkal fennálló hosszú távú gázszerződésekben foglaltakat, de a nyugatra irányuló szállításai elmaradnak a 2019-es szinttől, és többet is tehetne azért, hogy a fűtési szezon előtt megteljenek a gáztárolók.
Az AFP francia hírügynökséget idézve a távirati iroda azt írta, hogy
a jelek szerint Oroszország, amennyire csak képes, visszafogja az európai gázszállításokat.
A feltételezés szerint ezzel támasztja alá az Északi Áramlat 2 gázvezeték létjogosultságát; az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren keresztül közvetlenül összekötő szállítási útvonal második ága folyamatos nemzetközi viták, szankciók és embargók közepette végül szeptember 10-én készült el teljesen, a tervek szerint még az idén elindulnak a szállítások a hatósági jóváhagyásokat követően.
Érkezne, ha kérnék?
Éppen ezzel, a német engedélyekre való várakozással érvelt a minap Alekszej Miller, a Gazprom igazgatósági tanácsának elnöke válaszként arra a kérdésre, miért nem indult még el a szállítás a frissen elkészült vezetéken.
Rámutatott arra is, hogy Európa betárolt földgázkészlete jelenleg 22,9 milliárd köbméter, ami jelentősen elmarad a szokásos szinttől, ezért az őszi–téli időszakot hiánnyal fogja kezdeni a piac. Emiatt a gázárak a legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TTF-en idén több mint háromszorosára emelkedtek, megközelítve az ezer köbméterenkénti ezerdolláros árat, ez pedig felfelé hajtotta az áramárakat is.
A Gazprom vezetője megismételte ugyanakkor, hogy a cég tartja magát a szállítási tervéhez, a kötelezettségeinek teljes mértékben eleget tesz, és készen áll arra, hogy szükség esetén több gázt küldjön.
Ezt támasztja alá például az a szeptember 15-i adat, amely szerint az év addigi részében több mint 17 százalékkal emelte a Gazprom a kitermelését (17,8) és az exportját is (17,4) az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül például Németországba csaknem 36, Olaszországba 15, Lengyelországba több mint 11 százalékkal, Romániába pedig három és félszer több energiahordozót küldött az orosz exportőr, mint tavaly. Eközben a belföldi ellátás növekménye 14,8 százalékos volt, és a téli betárolást is elkezdte a Gazprom.
– Érezhetően nagyobb figyelmet szentel Oroszország az idén a saját ellátására, és inkább használja belföldi tárolóit, mint az európaiakat – mondta a Financial Times üzleti napilapnak Ira Joseph, az S&P Global Platts elemzője. Szerinte a Gazprom nem is viselkedik feltétlenül a korábbi évektől eltérően, ám mivel a globális piaci helyzet kifejezetten feszült (vagyis kínálati hiányban szenved), az üzletfelei azt várják tőle, hogy több gázt küldjön.
Helyben is adódna segítség
Néhány lépéssel távolabbról érdemesebb vizsgálni a képet, erre utal az Európai Bizottság egyik szóvivőjének nyilatkozata, aki a képviselők levelével kapcsolatban úgy fogalmazott:
a gázpiac jelenlegi helyzete több tényező együttes hatására alakulhatott ki, ide értendő, hogy a gazdaság újraindulása nyomán bekövetkezett a globális kereslet jelentős növekedése, ami felhajtotta az árakat.
Emellett a karbonkvóta is drágult, vagyis a fosszilis alapú áramtermelésért most többet kell fizetni. Frans Timmermans, az EB zöldátmenetért felelős elnökhelyettese a nemrégiben az általa energiakrízisnek nevezett helyzetért az uniós fosszilisektől való függését okolta, de piaci visszaélésről nem ejtett szót. Rámutatott: az áremelkedésnek csupán ötödét teszi ki a karbonkvóta drágulása, nagyobb része egyszerűen a hiány miatt alakult így.
Ugyanakkor tény az is, hogy amíg Európa külső segítségre vár, addig saját magának nem dob mentőövet. Az elmúlt évben Norvégiát leszámítva minden ország kitermelése csökkent, Hollandia is nemrég jelentette be, hogy a magas árak ellenére sem emeli Groningen gázmezejéről a felhozatalt, és 2022 közepén végleg le is állítja a kitermelést.
Mindez azonban a magyar lakosságot közvetlenül nem érinti. Ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök kedden, a parlamentben a napirend előtti felszólalásában felidézte: „az ország energiabiztonsága érdekében megállapodást kötöttünk Oroszországgal, miután az Egyesült Államok jóváhagyta a német–orosz gázszerződést. A most kötött magyar–orosz szerződés október 1-jén lép hatályba és 15 esztendőre szól. A gáz Ausztrián és Szerbián keresztül érkezik majd, a bizonytalan Ukrajnát mellőzve, ez pedig az alacsony rezsiárak fenntartását segíti.”
Borítókép: Lubmin, 2019. április 1. Munkás dolgozik az Északi Áramlat 2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
