– A lakáspiac köszöni szépen, jól van, működik tovább, és semmi olyan tényezőt nem látunk a jövő év végéig, ami visszaesést okozhatna – röviden így foglalta össze a jelenlegi helyzetet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője az ingatlanközvetítő-hálózat sajtóbeszélgetésén. Mint mondta, a Covid hatására
nem egy, a 2008-ashoz hasonló világméretű gazdasági válság tört ki, hanem elsősorban a vásárlói szokások és preferenciák változása miatti enyhe visszaesés hagyta lenyomatát az ingatlanpiacon.
A járványhullámokkal terhelt időszak folyományaként felértékelődött a lakás minősége, hiszen a karantén, a home office miatt több időt töltöttünk az otthonunkban. Sokan rájöttek, hogy szükségük van egy pluszszobára, hogy zöldbe kellene menni, ezért például az agglomerációk forgalma nagyon felerősödött. Valkó Dávid szerint most már a befektetők is kezdnek visszatérni az ingatlanpiacra, jelenleg főleg az üdülők, nyaralók területén érezhető a jelenlétük. Az elmúlt évtized változásait érzékeltetve az elemző rámutatott: 2011. első negyedévéhez képest 2021. első negyedévére országosan 223 százalékkal nőttek a lakásárak, de reálértéken is 77 százalékos volt a növekmény. Nagyok azonban a különbségek, mert míg Budapesten tíz év alatt csaknem háromszoros (278 százalékos) a drágulás, más városokban 216 százalékos, a községekben pedig csak másfélszeres áremelkedés zajlott le.
Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője szerint a járvány első szakaszában lehetett igazán áresésre számítani, de az első hullám alatti lezárások első néhány hetét leszámítva a hangulat hamar megváltozott. Hozzátette, 2020. március–áprilisban azt tapasztalták, hogy szinte kettészakadt az ország: a fővárosban és a megyeszékhelyeken gyakorlatilag megállt az élet, sokan a korábban már elindított adásvételtől is visszakoztak. Ezzel szemben vidéken sok helyen azt látták, hogy szinte zavartalanul folynak tovább az értékesítések.
Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője szerint nem jelenleg zajlik a legnagyobb mértékű lakáshitelezés az országban. 2003 környékén ugyanis mai áron számolva jóval nagyobb összegeket helyeztek ki a bankok. Ráadásul az látszik, hogy
a környező országokban az itteninél jóval nagyobb nagyságrendben zajlik a lakáshitelezés, s míg Magyarországon a lakóingatlanok húsz–harminc százaléka terhelt jelzáloggal, ez egyes nyugati országokban nyolcvan százalék körül alakul.
A szakember a Magyar Nemzeti Bank jövő héten kezdődő Zöldotthon programjáról azt mondta, nehéz előre jelezni, hogy milyen mértékű igény lesz a 200 milliárd forintos kerettel meghirdetett kamattámogatott hitelkonstrukcióra. Szerinte ha fenekestül nem is forgatja fel a piacot, de a „zöldgondolatot elhinti”. Kormos Zoltán ugyanakkor jelezte, jelenleg még ugyan négy-öt százalékos kamattal lehet piaci lakáshitelt felvenni, de mivel kamatemelési ciklus közepén járunk, jövőre ennél már nagyobb kamatokra kell számítani.
S jóllehet egyre kiterjedtebbek az online ügyintézési lehetőségek, Kormos Zoltán mégis hangsúlyozta: az a tapasztalatuk, hogy a legsúlyosabb járványhullámok lecsengésével minden területen
erősödik a személyes ügyintézés iránti igény.
(Borítókép: Dunántúli Napló/Löffler Péter)
