Nincs megállás, pénteken újabb történelmi csúcsra, immár a januári ötszörösére emelkedett a földgáz tőzsdei ára Európában. A legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF novemberi határidős jegyzésében a földgáz ezer köbméterenként 1197 dollárba, azaz megawattóraként száz euróba került a napi maximumán – foglalta össze tegnap a távirati iroda annak alapját, ami kontinensszerte rezsipánikot okoz. A fűtési szezon közeledtével több állam már megbánta, hogy nem töltötte fel időben a gáztárolóit, a német egységek töltöttségi szintje például történelmi mélyponton van.
Fűteni bármi áron
Ezek az országok ugyanis azzal számoltak, hogy az év első felében elkezdődő drágulás őszre alábbhagy, és olcsóbban készülhetnek fel a télre, mint tették volna nyáron.
A számításuk nem jött be, most pedig kénytelenek rekordmagas árat fizetni a termékért az ellátás biztosítására.
A drágulás oka egész egyszerűen a kínálati hiány, a gazdaságát újraindító Ázsia és Európa verseng az energiahordozóért, de míg eddig csak az ipar és a lakosság alapvető ellátása volt a feladat, most már komolyabb a tét: az otthonok téli fűtése. Ez olyasmi, amit bármi áron meg kell oldaniuk az egyes államoknak, de mégis kérdés, hogy mekkora az az ár.
A lakossági tarifák ugyanis máris az egekbe szöktek több nyugat-európai országban, pedig még be sem köszöntött a tél. Olyan államokról van szó, amelyekben nincsen hatósági korlát a rezsidíjakon, vagyis a szolgáltatók annyit kérnek az energiáért a lakosságtól, amennyit szeretnének.
Igaz, a szolgáltatók nem kizárólag a határidős piacon szerzik be az energiahordozót, többnyire hosszú távú, fix áron kötött szerződéseik is vannak, ezzel bizonyos fokú biztonságot élveznek. Ezzel együtt ez nem védi meg a fogyasztókat.
Első a fogyasztó
A lakossági ügyfeleket továbbra is védeni szándékozik az árak elszállásától a magyar kormány. Ahogyan Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban fogalmazott:
Ha nem tudnánk a rezsipolitikát folytatni Magyarországon, akkor egy átlagos magyar család egy évben 386 ezer forinttal – havi 32 ezer forinttal – fizetne többet az energiáért.
A miniszterelnök kijelentette továbbá, hogy visszatérnénk a 2010 előtti időkbe, ha megszűnne a hatóságilag szabott árazás, utalva arra, hogy a jelenlegihez hasonló piaci helyzetekben az egekbe szökhetne a rezsi.
– A baloldali kormányok alatt a nagy nemzetközi cégek jól, a családok pedig rosszul jártak – jelentette ki, hozzátéve, hogy ha a baloldal ígéretei valóra válnának, és a világpiaci árakhoz igazodnának a lakossági díjak, az azt jelentené, hogy Magyarországon véget érne az alacsony rezsi korszaka.
A kormányfő felidézte, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormány alatt többszörösére emelkedett a gáz és a villany ára, majd pedig a rezsicsökkentési program eredményeként mára a magyar háztartások fizetik a legalacsonyabb gázdíjakat, az áram pedig a második legolcsóbb Európában.
A fogyasztók védelmét egyébként más államok is fontosnak tartják: Romániában jó ideje próbálják kidolgozni a szociális alapú kedvezményeket a piacliberalizáció után, de mások mellett Olaszország, Spanyolország, Franciaország is eurómilliárdokat fordít a lakosság terheinek enyhítésére. Ezek a törekvések, ahogyan a rezsicsökkentés intézménye is, összhangban vannak az uniós szabályokkal, ebben a múlt nyár óta lehetünk biztosak. Júliusban volt egy éve ugyanis, hogy Magyarország javára döntött az Európai Bíróság abban az ügyben, amelyben a bizottság megtámadta a rezsicsökkentést.
Stabil ellátás
Szerencsés egybeesés magyar szempontból, hogy éppen tegnap, október 1-jén indult el a korábbinál kedvezőbb árú orosz földgáz szállítása a héten aláírt új hosszú távú szerződés értelmében. Ezáltal a következő 15 évben könnyebb lesz alacsonyan tartani a lakossági gázárakat, vagyis fenntartani a rezsicsökkentési program eredményeit. A szerződésben foglalt évi 4,5 milliárd köbméter gáz nagyjából az országos igény felét fedezi, a többit a határidős piacról szerezhetik be a földgázkereskedők. Mivel az új megállapodás szerint a mennyiség nagyobb része, évi 3,5 milliárd köbméter Szerbia felől érkezik a nemrégiben átadott határkeresztező gázvezetéken a beregdaróci betáplálási pont helyett – a fennmaradó egymilliárd köbméter Ausztria felől jön –, az ukrán gázszállítási rendszert üzemeltető vállalat tegnap közölte: leállt a Gazprom onnan érkező gázszállítása.
Az Ukrajnát megkerülő útvonal rögzítését Kijev rossz néven vette, a szerződés aláírását a mai napig nem csituló diplomáciai vihar követte. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott tegnap, hogy az ukránok szempontjait megérti, de nem tudja figyelembe venni Magyarország.
– Én tisztelem Ukrajnát, de gázügyben nem az ukrán emberek érdekéhez, hanem a magyar emberekéhez kell igazodni – jelentette ki. Hozzátette: gázra szükség van, és az oroszokkal szembeni politikai kritikákat nem lehet összekeverni az energiabiztonság kérdésével.
Vagyis tegnap óta déli irányból folytatódhat a magyarországi gáztárolók feltöltése. Ezek töltöttségi szintje a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján található adatok tanúsága szerint nem sokkal marad el a korábbi évek azonos időpontjában regisztrálttól, neki lehet vágni a 2021–2022-es fűtési szezonnak. Az is szerencsés, hogy ez a biztonsági tartalék az állam és nem magáncégek tulajdonolta tárolókban halmozódhat fel az Orbán-kormány politikája révén, amely a stratégiai jelentőségű közműveket jobbnak látja állami tulajdonban tartani.
