Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén akár nyolc százalék is lehet a növekedés, annak alapján, hogy a harmadik negyedévben jobbak az adatok, mint amire korábban számítottak, például az élénkülő turizmus miatt. A korlátozások gyakorlatilag teljes feloldása ugyancsak sokat segített, az egyetlen negatív tényező a csiphiány, amely visszafogja az ipari termelést.
Idén a növekedés húzóerejét a beruházások adják, a foglalkoztatottság pedig már meghaladja a járvány előttit. A jövő évi növekedési előrejelzését a Takarékbank most hét százalékon tartja azzal, hogy a minimálbér és a bérminimum jelentősebb emelésével még nőhet. Az idei második félévben már újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a bérnövekedést.
Az idei első negyedéves és részben második negyedéves korlátozások miatt egyes ágazatokban még igen mély lesz a bázis a jövő év első negyedévi növekedéshez. Ezért a következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre lehet számítani, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat.
A Takarékbank elemzői 4,7 százalékos átlagos inflációra számítanak idén, amit a nyersanyag-, és agrárárak meredek emelkedése, a nyitás miatti keresleti-kínálati súrlódások, valamint a dohánytermékek jövedékiadó-emelése határoz meg.
A keresetek júliusban átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, míg az első hét hónapban 8,4 százalékkal, vagyis az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére is az idei év első felét erős bérdinamika jellemzi. Tavaly 9,7 százalékkal emelkedtek a bérek, ami a 3,3 százalékos infláció mellett 6,2 százalékos reálbér-növekedést eredményezett. Idén 8,7 százalékra csökkenhet a bérnövekedés üteme, ami a várt 4,7 százalékos infláció mellett 3,8 százalékos reálbér-növekedést jelenthet. Jövőre a várhatóan majdnem húsz százalékkal, kétszázezer forintra emelkedő minimálbér hatására
tíz százalékot meghaladó bérnövekedésre van kilátás, ami nagyobb is lehet, amennyiben a bérminimumot is hasonló mértékben emelik.
A járvány és a gazdasági válság elleni védekezés, valamint a beruházásösztönzési támogatások hatására az idei év első nyolc hónapjában 1901 milliárd forint deficit keletkezett a központi költségvetésben. Tavaly a kifejezetten magas finanszírozási igény és a tartalékok feltöltése miatt az Eximbank beszámításával az államadósság a GDP 80,1 százalékára emelkedett az egy évvel korábbi 65,5 százalékról. Az államadósság-ráta a mérséklődő finanszírozási igény, az előfinanszírozás, valamint az érdemben megugró nominális növekedés hatására az idei évtől ismét csökkenő pályára állhat, 2021-ben 78,1 százalékra, 2022-ben 75 százalék közelébe süllyedhet.
A hazai fizetőeszköz az év eleji gyengülés után masszív erősödésbe fogott: a régióban elsőként szigorító jegybank alapján logikus lépés a hazai deviza erősödő trendje, ugyanakkor a Fed szigorító üzenetei következtében és a dollár masszív erősödéséből eredően a feltörekvő devizáknak nem kedvez a globális hangulat. Az árfolyam vissza is esett, és a 360-as szintre került vissza a deviza. A legutóbbi kamatdöntésnél ugyan 15 bázispontra lassítva, de az MNB a ciklus folytatását jelezte, illetve a forintlikviditást szűkítő lépéseivel és a kötvényvásárlási volumen negyvenmilliárd forintra csökkentésével
igen erős üzenetet küldött a piacoknak az infláció elleni küzdelemben,
de a globális hangulatingadozás jelenleg épp erősebb hatást fejt ki. Az export helyreállásával és az aktív magyarországi működőtőke-befektetéseknek köszönhetően a folyó fizetési mérleg újra többletet mutathat, ami pozitív a forint szempontjából.
Borítókép: Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A szerző felvétele.
