A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ma kamatdöntő ülésén a jegybanki alapkamat 1,80-ról 2,10 százalékra történő emeléséről döntött. Míg az előző két hónapban 15 bázispont volt az emelés mértéke, ez most 30 bázispontra emelkedett. Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntést követő tájékoztatón elmondta, hogy miután az inflációs hatások erősödtek az elmúlt hónapban és a tartós hatások is megjelentek, a kamatemelési ciklus az eredetileg tervezettnél hosszabb és erősebb lesz, ennek része már a mai nagyobb, 30 bázispontos növekedés.
A kamatemelés mellett a jegybank további lépésekről is döntött. Az elmúlt időszakban felerősödtek az olyan rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok, amelyek jelentősebb változására gyorsan és rugalmasan kell reagálnia a jegybanknak. Az egyik fontos lépés, hogy az egyhetes betéti eszköz kamata az alapkamat szintje fölé kerülhet, vagyis a tényleges, effektív kamatszint magasabb lehet, így lehetőség van hetente reagálni az eseményekre, mivel az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg.
A bankrendszeri likviditás szűkítése érdekében a jegybank megszünteti a forintlikviditást nyújtó swapeszköz alkalmazását. Emellett egy új, eseti jellegű és rövid futamidejű jegybanki diszkontkötvényt vezet be, amely támogatja a pénzügyi rendszerben lévő likviditás hatékony lekötését. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa egyúttal a devizaegyensúly mutató (DEM) módosításáról döntött, ami nagyobb teret enged a bankok devizaswap-piaci aktivitásának.
Ami a várható további lépéseket illeti, a kamatemelések mértékének meghatározásában a decemberi Inflációs jelentés előrejelzése lesz meghatározó. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon, azaz 3 százalék körül stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az emelés mértékét a vártnál kedvezőtlenebb októberi inflációs adat indokolta, egy kisebb emelés érdemi forintgyengülést idézett volna elő. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője felidézte, hogy MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt.
