Alapanyaghiány nehezíti a világgazdaság felpörgését több iparágban is, az energiaárak erős emelkedésnek indultak, miközben a koronavírus sokadik hulláma miatt több országban lezárásokat, korlátozásokat rendeltek el. Ilyen viszonyok között bárki könnyen azt hihetné, hogy a gazdaságok pénztermelő képessége inkább visszaesik, mintsem szélesedne, emiatt pedig a kormányok pénzügyi lehetőségei nem túl tágak, s kevesebb az adóbevétel, mint korábban. A legfrissebb magyar pénzügyi statisztika karakán módon cáfolja meg a felvetést.
A Pénzügyminisztérium havonta számot ad az állam anyagi helyzetéről, így bemutatja az adóbevételek alakulását is.
A legújabb kimutatás lényege ez ügyben így foglalható össze: idén január eleje és szeptember vége között a hat legnagyobb adóból – a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, az szja-ból, a járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból – együttesen 1200 milliárd forinttal folyt be több, mint tavaly.
A többlet felfoghatatlanul hatalmas: hogy pontosan mennyire az, azt két kormányzati intézkedés hatásának a felemlegetésével lehet érzékeltetni. Jövőre majdnem kétmillió, gyermeket nevelő szülő kapja vissza idén befizetett személyi jövedelemadóját, az érintettek együttesen nagyjából hatszázmilliárd forinthoz jutnak. Ezzel egy időben, februárban újra 13. havi nyugdíjat fizet az állam, a kérdés most az, hogy mekkora összeget tesz majd ki a juttatás. A hatályos törvény félhavi nyugdíjnak megfelelő summát garantál a két és fél millió jogosultnak, de Orbán Viktor miniszterelnök többször is beszélt már arról, hogy ha a gazdasági helyzet engedi, februárban egész havi nyugdíjat folyósít 13. havi ellátásként a kincstár. A félhavi összeg nagyjából 160 milliárdot tenne ki, az egész havi értelemszerűen ennek a dupláját, 320 milliárdot.
Az idén kilenc hónap alatt jelentkező adóbevétel-többlet olyan nagy, hogy az szja-visszatérítés 600 és az emelt összegű 13. havi nyugdíj 320 milliárdos kiadására is bőven fedezetet nyújt, ráadásul még marad is több százmilliárd forint. Az összehasonlítás akkor is igaz, ha az állami bevételek és kiadások rendszere, elszámolása, felhasználása ennél jóval összetettebb és bonyolultabban zajlik.
Érdemes a friss adóstatisztika részleteire is egy pillantást vetni.
Ezekből kiderül például, hogy az igazi húzótényező az áfa volt: a forgalmi adóból hatszázmilliárd forinttal folyt be több idén, mint a múlt év első kilenc hónapjában. Az ok egyszerű: a kereskedelem és a feldolgozóipar is jobban teljesített. De ennek is megvan a maga oka.
Mégpedig az, hogy ismét számottevő mértékben emelkedtek a fizetések, így többet költhetett a lakosság a boltokban, a szolgáltatóknál. A keresetek emelkedése persze meglátszódott a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítást megillető közterhek bevételi számain is.
Utóbbi kapcsán meg kell említeni: az egészségügyi és a nyugdíjkassza összességében úgy is magasabb adóbevételhez jutott, hogy időközben két százalékponttal csökkent a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó. E teher a múlt év közepéig 17,5 százalék volt, azóta 15,5 százalékot szed ilyen címen az állam.
Borítókép: Nyugdíjasünnep az idősek világnapja alkalmából a sportcsarnokban Domaszéken, 2019-ben. Fotó: Délmagyarország/Frank Yvette
