Brassó fellép a légitérképre

Minden afelé mutat, hogy 2022 őszétől elindulhat a közlekedés a Brassó–Vidombák nemzetközi repülőtéren. A légikikötő vasúton is megközelíthető lesz, ami igazi kuriózumnak számítana Romániában.

Az eddig megvalósult, illetve a még hátralévő tennivalók alapján 2022 őszére válhat működőképessé a Brassó–Vidombák nemzetközi repülőtér. Ezt Jakab István Barna, a légikikötő volt projektmenedzsere, ma háromszéki önkormányzati alelnök jelezte egy Facebook-bejegyzésben. A Krónika című napilapnak is nyilatkozó vezetőnek azóta is naprakész információi vannak az építkezésről, ezek alapján jelentette ki, hogy a mestertervnek megfelelően elkészült a kifutópálya, a gurulóutak, a repülőgépek parkolója, az utasterminál. Folyamatban van a különböző melléképületek, a bekötőutak és az autóparkoló megépítése, a reptér teljes infrastruktúrája várhatóan jövő tavaszra készül el, így őszre már valószínűsíthető a repülőjáratok fogadása.

A Románia gazdasági térképét alapos átrajzolással „fenyegető”, ugyanakkor Székelyföld fejlődésére várha­tóan erőteljes hatást gyakorló légikikötő légi irányításának „beszerzése” is zajlik. Jakab István Barna szerint 

a nyár folyamán a brassóiak megállapodást kötöttek a romániai légi irányítást végző hatósággal, aminek alapján a repülőtér forgalmát virtuális irányítótorony vezérli majd a 450 kilométerre nyugatra, a magyar–román határ közvetlen közelében fekvő Aradról. 

Ennek előkészítése ugyancsak egy évet igényel, azaz jövő nyárra ez is meglesz. Az engedélyeztetési iratcsomót csak a teljes infrastruktúra elkészültével lehet benyújtani, az elbírálás pedig általában három hónapot vesz igénybe.

A tervek szerint még a repülőtér befejezése előtt elkezdődhet a vasúti csatlakozás kiépítése is. A fejlesztési minisztérium országos érdekeltségű beruházásokat jóváhagyó tárcaközi bizottsága a napokban adott zöld utat a brassói repülőtérhez vezető vasútvonal megvalósításához. A minisztériumi jóváhagyás után a megvalósíthatósági terv alapján kormányhatározatot készítenek elő, majd azonosítják azokat az európai uniós forrásokat, amelyek igénybe vehetők az építkezés finanszírozásához. A vasútvonal kiépítését az állami vasúttársaság bonyolítja le, a hálózat pedig része lesz a Brassó metropoliszövezet infrastruktúrájának, akárcsak a nagy repülőterek többségének esetében. 

Ezzel a legdélibb erdélyi város lesz az első vidéki település Romániában, amelynek repülőterét csatlakoztatják a metropoliszövezeti és az országos vasúti infrastruktúrához. 

A vidombáki vasútállomás nyolc kilométerre fekszik a brassóitól, és része a Brassó–Nagyszeben–Déva–Arad–Kürtös vonalnak. A vidombáki kijárattól építendő leágazás, a két és fél kilométeres sínpár a repülőtér bejáratáig vezet majd. A beruházás várha­tóan 150 millió euróba kerül, és 24 hónap áll rendelkezésre a kivitelezésre, miután napvilágot lát az erre vonatkozó kormányhatározat.

Bár több erdélyi városban is felmerült már a reptérre vezető vasút kiépítésének ötlete, egyelőre csak a bukaresti Henri Coandă repülőtérre lehet eljutni vonattal. A helyi érdekeltségű vonalat 2020 decemberében adták át, ez volt 1984 óta Romániában az első „zöldmezős” vasútépítés. Az igénybevétel azonban elkeserítően alacsony, napi átlagban hatszáz személy utazik, tehát egy vonaton átlag nyolc utas tartózkodik. Elméletileg negyvenpercenként indulnak a járatok, de bőven előfordulnak meghibásodások a vonalon, innen a csúszások nagy része. Hátránynak számít az is, hogy a repülőtérről csak Bukarestbe van közvetlen vonat, holott Brassó felé is kiépíthető lenne a vonal. A bukaresti Nyugati pályaudvar környékén ugyanakkor nincs parkoló, és nincs kijelölt peron sem a repülőtérre induló vonatoknak, így gyakran csak az utolsó percben derül ki, honnan indítják a szerelvényt.