A 2021. évi, átlagos 5,1 százalékos infláció után 2022-ben 4,8 százalékos, 2023-ban pedig 3,4 százalékos inflációt prognosztizál az Európai Bizottság. Az előrejelzés szerint
a háztartások fogyasztása megélénkül a robusztus jövedelemnövekedés, a kormányzati támogatási intézkedéseknek köszönhetően. Ezek az ösztönző intézkedések főként a családoknak nyújtott egyszeri jövedelemadó-visszatérítést, a 25 év alattiak szja-mentességét, a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését, a nyugdíj- és a béremeléseket foglalják magukba.
A jelentés megjegyzi, hogy az ösztönző intézkedések a feltételezettnél is jobban fellendíthetik a fogyasztást, ugyanakkor a vártnál magasabb infláció ronthatja a háztartások vásárlóerejét.
Továbbra is a beruházások élénkülése várható, köszönhetően a javuló gazdasági kilátásoknak, és az állami beruházások is jelentősen növekednek idén és jövőre egyaránt. A szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy magyar gazdaság erősen integrálódott a globális értékláncokba, így az ellátási zavarok sebezhetővé teszik az exportot. Mivel az alapanyaghiány 2022-től várhatóan enyhülni fog, az export az előrejelzések szerint a globális kereslet lassulása ellenére is dinamikus marad. Az erős belföldi kereslet az előrejelzések szerint az importot táplálja, miközben a magasabb globális energiaárak rontják Magyarország kereskedelmi feltételeit.
A folyó fizetési mérleg romlik 2022-ben, majd 2023-ban ismét javulni fog. Az államháztartási hiány 2021-ben a gazdasági növekedés erőteljes fellendülése ellenére magas marad, és eléri a GDP 7,5 százalékát.
A vártnál gyorsabb lesz a talpra állás
Az Európai Unió gazdasága a vártnál gyorsabban kilábal a koronavírus-járvány okozta recesszióból, a folytatódó nehézségek ellenére az EU gazdasága tovább bővül, 2021-ben 5 százalékos, 2022-ben 4,3 százalékos, 2023-ban 2,5 százalékos növekedési ütemet érhet el – közölte az Európai Bizottság a csütörtökön közzétett őszi gazdasági előrejelzésében. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: a koronavírus elleni oltási kampányok előrehaladtával és a járványügyi korlátozások feloldásával a növekedés tavasszal újraindult, nyáron pedig a gazdaságok újranyitásával töretlenül folytatódott. Az euróövezet gazdaságának növekedési üteme idén és jövőre megegyezik az EU növekedési ütemével, 2023-ban azonban 2,4 százalékra mérséklődik. Ez a világjárvány alakulásától, valamint attól is függ, hogy a kínálat milyen ütemben képes alkalmazkodni az újranyitást követő megnövekvő kereslethez. Az EU GDP-növekedésének üteme 2021 második negyedévében éves szinten kimagasló, közel 14 százalékos volt, csaknem olyan magas, mint a GDP példátlan mértékű visszaesése a tavalyi év hasonló időszakában, a járvány első hulláma idején. Az uniós gazdaság 2021 harmadik negyedévében visszanyerte a világjárvány előtti szintet, a továbbiakban pedig a bővülés felé mozdulhat el.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Pixabay)
